Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

szerencsétleneket."

5 Heissler katonái a kegyetlenkedésük ellen tiltakozó papokat és dékánokat lovaik farkához kötözték, és mérföldeken keresztül vonszolták. 1686 áprilisában Mercy katonái a ferencesek zárdájába is betörtek. A tiltakozó és a menleveleket bemutató Csapó Demeter és Tapolcsányi Péter papnövendéket a dühöngő katonák agyonverték. Csapót április 25-én, Tapolcsányit 26-án temették el.

6 1689-ben gr. Stroke tábornok 300 katonájával öt napon át tobzódott, és dúlta a várost. Március 13-án Antonio Caraffa gr. tábornok a kettős vármegyére kivetett 15430 Ft adóját mindössze 37 település fizette, a többi néptelen volt. A Mátraalján ebből az összegből Gyöngyösre 4940, (Gyöngyös)patára 1700, Hatvanra 350, Pásztora 50, Csányra 15 Ft esett.

7 „ Akkorra már errefelé is tudták, Caraffa követelését teljesíteni kell, különben könnyen az eperjesi vértanúk sorsára juthatnak. "

8 A XVII. század, amely a török uralom végét jelzi, „a legrombolóbb korszak" az ország, így a város történetében is.

9 A török és a német egyformán kiélte, prédálta, zsarolta. A XVIII. század elején már folytak a kuruc harcok, de Rákóczi népe, a katonák még mindig emlékeztek a szörnyű időkre, ezért most szívesen szolgálták új urukat, O Fölségét, Rákóczit: „Musztafa, Karaja Körtefa, körtefa És az akasztófa, Gyöngyösi körtefa: Mindezen három fa, A szegény katona Mind a három roszfa. Megpihen alatta. Karddal szántja földjét, Vérrel boronálja: Mégis O Fölségét Igazán szolgálja... "

1

0 1699. január 26-án hiába zárult le a Szent Liga és a török Porta között a Magyarország felszabadításáért vívott háború. Az 1701 februárjában kezdődött spanyol 5 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 28. BACHÓ László, Dezséri 1941. 193. Hivatkozik Bulyovszky Ferenc: Vármegyei alispáni jelentés az 1685/1686. évről 6 BACHÓ László, Dezséri 1941. 193. Hivatkozik a gyöngyösi ferences rendház levéltári kéziratára. 7 Uo. 231. 8 MOLNÁR József 1969. 16. Meg nem jelölt forrásra hivatkozik. Két évvel korábban, 1687. márc. 5-től máj. 9-ig ítélkezett Eperjesen Antonio Caraffa gr. vértörvényszéke. Az eperjesi vérengzésre vö.: KÓNYA Péter 1994. 9 TÖRÖK Kálmán 1909. 122. 1

0 THALY Kálmán 1872. 189-190. Hivatkozik Erdélyi János: Népdalok és mondák II. köt. Pest, 1847. 273. Thaly Kálmán a szöveg keletkezését 1707-re teszi. Közli még TÖRÖK Kálmán 1909, 122. LISZTÓCZKY László 2000. 30. 126