Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
Misóczki Lajos HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN 1 Előzmények a paraszti megmozdulásokig A törökök magyarországi terjeszkedésével Külső-Szolnok és Heves vármegye is hódoltsági területté vált. Ezért Miksa király az 1569. évi II. decretumával, az 1569:LII. tc. 1. §-a folytán a két megyét törvényesen egyesítette. 2 így a kettős vármegye a XVII-XIX. században hazánk hatodik legnagyobb kiterjedésű megyéje volt. Bevezetésül e megyének a XVII. századi utolsó évtizedét idézem az elkövetkező Rákóczi-szabadságharc idején olykor még központi helyet-szerepet is betöltő Gyöngyös mezőváros egy-egy eseményének kiemelésével. 1684-ben Duklas, Gács várának katonai biztosa Gyöngyösről 20 nemest és előkelő polgárt rendelt magához a város katonai adótartozásának behajtása címén. Amint megérkeztek, azonnal letartóztatta őket, és a török foglyok valamint a rablók közé záratta. Amíg az önkényesen kiszabott 3000 forintot értük nem küldték, mindegyiket a várbörtönben tartotta. 3 Claudius Florimund Mercy gr. császári fővezér 1685/1686-ban a vármegye szolnoki részén táborozva, ugyanúgy pusztította a környéket, mint a törökök és a kóborlók. A Mátraaljára vezetett portyáit azzal súlyosbította, hogy Gyöngyösre 4500 forint sarcot rótt. A gyöngyösiek nem állva a további zsarolást, családostól a Mátrába menekültek. „Gyökerekkel, fák magjaival táplálkoztak, s boldogok voltak, akik elhullott állatok húsához jutottak. " 4 Folyt a rablás. Mercy tábornok és Donát Heissler a Gyöngyösre visszaérkezőket háromszoros végrehajtással sújtotta. Hiába rejtették el csekély élelmüket templomokba, pincékbe. „A katonák azt sejtve, feltörték a templomokat, s lovakkal jártak bennük, a pincéket feldúlták, és így fosztották ki elrejtett élelmiszereikből a 1 A megírását a Pro Renovanda Cultura Hungarine Alapítvány támogatta. 2 KOLOS VÁRI Sándor - ÓVÁRI Kelemen 1899. 611. 3 TÖRÖK Kálmán 1909. 121. 4 Uo. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2009. 125