Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

ta Egyiptomot, Hidzsáz-, Mekka és Media városait, felvette a „két szent város szolgája" címet, amellyel azt kívánta jelezni, hogy ő az iszlám leghatalmasabb uralkodója.

41 1547-ben, éppen hogy csak aláírták a Habsburgokkal megkötött tűzszünetet, két távolról jött követség tette tiszteletét Konstantinápolyban. Először egy indiai mohamedán dinasztia fejének, Alaeddin szultánnak a követei érkeztek a portára, akik a térségükben megerősödött portugál befolyás ellen kérték a törökök segítségét.

4

2 Nem sokkal később Perzsiából futott be egy küldöttség, Elkass Mirza perzsa herceg, Tahmaszp sah testvérének emberei jöttek a szultán udvarába, akik gazdag ajándékok és egy kedvező, Irán meghódításával kecsegtető lehetőség felcsillantásával meggyőzték a portát egy újabb keleti háború kirobbantásának szükségességéről.

4

3 A herceg célja nyilvánvaló volt: bátyja helyét szerette volna elfoglalni a trónon, amelynek megszerzéséért még a török segítség kérése sem volt túl nagy ár számára. Szulejmán 1548-ban hadra is kelt Perzsia ellen, ám támadása végül is kevés sikert hozott: eleinte még hatékonyan tört előre, elfoglalta Tabris és Van várát, majd Aleppo-bim vészelte át a telet. 1549-ben a török csapatok átlépték az Eufráteszt, ám a perzsákkal nem sikerült a döntő ütközetet kierőszakolniuk. Tahmaszp sah ugyanis készakarva kikerülte a jelentősebb próbatételeket,

4

4 ami hosszú távon az ő malmára hajtotta a vizet. 1549-ben a sah elfogta lázadó öccsét, Elkass Mirza herceget, akit rögtön fogságba vetett. Ezzel kútba esett Szulejmánnak az a háborút legitimáló terve, amely szerint a trónkövetelő herceget és támogatóit segítette volna hatalomhoz, így még ebben az évben visszatért Isztambulba, ám a harcok ennek ellenére tovább folytatódtak 4

5 A keleti hadszíntér további történései nagyban meghatározták nem csupán a törökök aktuális európai politikáját, hanem a Habsburgok lépéseit is. 1550 tavaszán a pillanatnyi helyzet alapján az oszmánok a perzsa fronton éppen nyerésre állnak, amelynek hatására Ferdinánd azt javasolta Malvezzinek, hogy a követ ne tegyen mást, csak a két állam közti béke megtartását próbálja meg minden erejével elérni.

4

6 Ám hamarosan fordult a kocka, mivel nem sokkal ezt követően, 1550 júliusában már arról értesülhetünk, hogy a tervezett, Erdély elleni török hadjárat 4

1 FODOR Pál 2004. 20. 4

2 Az Indiából jött követek az ilyenkor szokásos ajándékokon kívül -fűszerek, ritka állatok, papagájok, balzsamok és perfümök- még egy rabszolgát is hoztak magukkal, aki az egész testén a csupasz húsáig le volt nyúzva. HAMMER, Joseph von 1828. 282. 4

3 HAMMER, Joseph von i. m. 282-283. Abban, hogy a Perzsa Birodalom az 1530-ad évektől fogva szinte folyamatosan védekezésbe kényszerült a törökökkel szemben, nagy szerepe volt az Iszmail halála után kibontakozó belviszályoknak, amelyek elsősorban az 1530-as években tomboltak nagy lánggal. Az ilyen belső hatalmi harcok pedig mindig jó lehetőséget nyújtottak a keleti szomszédoknak a beavatkozásra. Ezen történések rövid leírását lásd: NEWMAN, Andrew J. 2006. 26-29. 4

4 SALENTINY, Fernand 1981. 83. 4

5 U.o., KÁLDY-NAGY Gyula 1974. 154-155. 4

6 AT. i. m.: 171. Ferdinánd Malvezzinek, 1550. május 27. 90