Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

mutatkozó belső homlokzati fal talán a Zinzendorf-féle felmérésen az északi fal mentén ábrázolt házsor keleti (?) tagjához tartozhatott. Lehet tehát, hogy a ma felszínen látható és általam is bemért falcsonkok éppen azért egyeznek a középkori épület adataival, mert talán annak maradványait vették figyelembe a barokk kori (?) ház felépítésekor. Akárhogy is van, a fenti építéstörténeti fejtegetés helyes vagy helytelen volta csak egy újabb ásatással tisztázható. Feltehető azonban, hogy - miként a Szent István-templom 1984-es feltárása során beigazolódott - az északi várfal épületeinek falaiból sem áll már annyi, mint amennyi az 1935-ös ásatás során a felszínre került. Nem szabad elfeledni ugyanis, hogy a középkori házak fölé/helyére a honvédség istállót épített. Az építkezés előtt nyílván tereprendezést is végrehajthattak, ami az épületektől délre fekvő templomhoz hasonlóan a középkori falak egy részének, rosszabb esetben többségének visszabontásával járhatott.

10

9 Az épületeknek azonban nemcsak az egyes építési periódusai sem tisztázhatóak egyértelműen, de tulajdonképpen pusztulásuk idejét sem lehet megállapítani. A kora újkori felmérések ezen a helyen már nem, csak tőle délre jeleznek épületet (2. kép). Ujabb elképzelés szerint lehet, hogy a vár egyes, nem ábrázolt épületei még a XVI. századi felmérések időszakában is állhattak, csak azért nem kerültek rá az alaprajzokra, és azért nem szerepelnek a várleltárakban, mert nem volt katonai jelentőségük, ill. nem tartoztak a katonai igazgatáshoz.

11

0 Mindenesetre a káptalani levéltárról kiderült, hogy még 1569-ben és 1579-ben is a várban volt,

11

1 sőt 1560-ban (de csak ekkor) közvetlenül az északi várfalnál említenek egy házat is, mely talán a káptalani épületek közé tartozhatott.

11

2 Összegzés Jóllehet dolgozatom sok szempontból hiányosnak tűnhet, kérdéseket hagy megválaszolatlanul, azonban a dolgozat végén mégis megkísérelném összefoglalni, hogy az egri püspöki rezidenciájának jelen dolgozatban tárgyalt középkori épületeiről mit lehet tudni. Az egri püspöki rezidencia voltaképpen egy kelet-nyugati irányErre lehet bizonyíték, hogy a középkori ajtó ma is megvan teljes egészében csak nem eredeti helyén, hanem a Setét-kaputól délre lévő alsó kazerma-terem keleti falában a föld alatti kúthoz vezető rövid folyosóhoz vezető nyílásba másodlagosan beillesztve (30. kép). Mivel az ajtó ide került áthelyezésre 1935 után valamikor, a falból, amelyhez tartozott, nem sok maradhatott. Tájékozódáshoz: DÉTSHY - KOZÁK 1972, 111. oldal, 58. kép (kazamatarendszer alaprajza); 4-es számmal az alsó kazerma-termek, 5-ös számmal a kút jelölve. NAGY Géza Balázs 2004. 169. NAGY Géza Balázs 2004. 177. NAGY Géza Balázs 2004. 182. 58