Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

ban hosszan elnyúló, magas falakkal és tornyokkal védett nagy kiterjedésű várban foglalt helyet. A vár középpontjában állt a Szent János-székesegyház. A templom alaprajzi elrendezésének és átépítéseinek folyamatát a XII. század óta tudjuk biztonsággal nyomon követni. A XII. századtól háromhajós, félköríves szentélyzáródású székesegyházról beszélhetünk, mely előbb 1200 körül, majd a XIII. század második felében - végén átépült, ez utóbbi alkalommal már gótikus stílusban. Az építkezés a XIV. század elejéig is elhúzódhatott. A XII. századból származó szentélyvégződés az átépítések ellenére megmaradt, bár egy korábbi vélemény szerint már 1300 körül is felépülhetett egy új, félköríves szentély a régi szentély keleti oldalán. A templom nyugati homlokzatán a XIV. században két, négyzetes alaprajzú torony épült. A székesegyház korai félköríves záródású XII. századi szentélyvégződéséhez csatlakozott kelet felől a XIV. század második felétől egy nagyméretű, háromhajós, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús szentély A bővítmény valamivel szélesebb volt a korábbi székesegyháznál, hossza pedig annak körülbelül félszerese lehetett, két oldalához pedig a sokszög három oldalával záródó kápolnák épültek, melyek teljesen körbevették az új szentélyt. A XV-XVI. század fordulója körül ezt a szentélybővítményt lebontották, helyén egy új háromhajós, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús csarnokszentélyt emeltek, melynek mérete, mind hosszban, mind magasságban megközelítette a XII-XIV. században kiépült régi templomrész nagyságát. A székesegyháztól néhány méterre északra állt a - román kori előzmények után a késő középkorban már gótikus stílusú - Szent István királynak szentelt egyhajós templom, mely sokszögzáródású szentéllyel és a hajó nyugati végén valószínűleg karzattal rendelkezett. A Szent István-templomtól északra, de már az északi várfalra támaszkodva kétszintes ház(ak) állt(ak), mely(ek) valószínűleg a káptalani jegyzőség és az éneklőkanonok házával azonosíthatók. 1475 előtt a szabolcsi főesperesség és a Krisztus Teste-oltár házát is megközelítőleg erre a területre helyezhetjük. E ház(ak)tól nyugatra - valószínűleg ezen épülettel/épületekkel összekapcsolva - pedig az egri püspökök emeletes palotája állt. Néhány dolgot azonban a régészeti kutatásokkal, ill. azok lehetőségeivel kapcsolatban most is megállapíthatunk. Magyarországon Eger esetében ismerhetjük meg legjobban az egykori püspöki rezidenciát. Egerben a kutatások szinte teljes leállása azonban problémát jelent, noha kutatási lehetőségek nem merültek ki, még a késő középkori időszakot tekintve sem. Fontos lenne a székesegyház és az északi várfal között már többször feltárt épületek ezúttal végleges megkutatása és bemutatása. Információkkal szolgálna ugyanis a középkori épületek egymással és az északi várfallal való kapcsolata, továbbá korabeli környezetük rekonstrukciója szempontjából is. Ezeken túl pedig hosszú idő után igen látványos előrelépés lenne a vár látogatói és barátai számára 59