Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
eredeti helyén előkerült. A válaszfallal osztott szint fölött pedig egy tér helyezkedett el, melyből észak felé ablakfülkéken át nyílt kilátás. ,0 4A házak funkciójára nézve felmerült elképzelés, hogy az éneklőkanonoki ház és a káptalan jegyzőségének háza állhatott e helyütt a forrásadatok alapján. 10 5 A nyugati részen 1935-ben feltárt épületekkel kapcsolatban további észrevételeket kell tennem. Fentebb már írtam, hogy a fotók szerint a kelet-nyugati épületszárny alsó szintje északi falának síkja nem egyezik az északi várfal belső síkjával, hanem azzal párhuzamosan, de az előtt húzódik. A nevezett várfalszakasznál végzett méréseim szerint a mai terepszinten közvetlenül az északi várfal síkjánál ma látható falcsonkok adatai (falak szélessége, köztük lévő távolság) tökéletesen egyezik az 1935-ös alaprajz vonatkozó adataival. Ezek alapján felvetődne, hogy az épület északi fala mégiscsak egyezett az északi várfal belső síkjával. Az állításom és az éppen általam mért adatok közti ellentmondást más forrás bevonásával látom feloldhatónak. 171 l-ben gróf Zinzendorf várparancsnok vezetésével - és ezért róla elnevezett - katonai felmérés (3. kép) készült a várról, 10 6 melyen a palota keleti oldalán három házat tüntettek fel, melyek mind egymással, mind a palotával összeépültek. A nyugatabbi ház helyén ma a palota elpusztult keleti részének nevezett terület van. A középső épület a mai északi kapuhoz vezető út helyén állt, a keleti pedig azon a helyen, ahol 1935-ben a feltárást végezték. A Zinzendorf-féle felmérés egyébként kuriózum abban az értelemben, hogy ez az egyetlen képi ábrázolása bármilyen épületnek az északi várfalnál, amely nem (csak) a palotát mutatja. 10 7 Elképzelhetőnek tartom, hogy az 1935-ös alaprajz nyugati szélén jelölt hosszú helyiség, melynek építésmódja egy kissé mintha eltérne az épület többi részétől, egy harmadik periódushoz tartozhat. Az 1935-ös ásatás során déli irányból készült egyik fotó (28. kép) bal felső részén, a terület nyugati szakaszán látszódik egy elbontott épület északi falának belső homlokzata. 10 8 A nevezett épület keleti és nyugati falainak iránya alapján felvethető, hogy azok ráépülhettek a középkori északdéli falakra, melyek közül - mint láttuk - az egyik fal szinte teljes magasságig állt még 1935-ben is. Nem zárható ki, de sajnos nem is bizonyítható, hogy a fényképen 10 4 Amennyiben az északi falban megfigyelhető ablakfülkék valóban a XV. századi átépítéshez taroznak. Mindenesetre az újabb épület szintjeit is síkfödém választhatta el. Boltozásnak ugyanis végképp nincs nyoma. 10 5 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 149, NAGY Géza Balázs 2004. 175-177. 10 6 KÖH Tervtár, ltsz. 25983, 9. sz. rajz. 10 7 Egyetlen más ismert ábrázoláson, alaprajzon sem tűnik fel ezen a helyen épület. Az 1935-ben feltárt épület helyétől nyugatra közvetlenül a palota megtört vonalú keleti vége, az épület helyétől délre pedig egy egyelőre ismeretlen - de feltehetőleg XVI. századi építésű - ház látható a korábbi felméréseken (pl. jelen dolgozat 2. kép). 10 8 KÖH Fotótár, 14401 (jelen dolgozat 28. kép). 57
