Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
A terület nyugati részén 1935-ben, a katonai istálló építését megelőző feltáráskor jelentős épületmaradványok kerültek elő (20. kép). Az épületmaradványok helyét a ma parkolóként használt terület nyugati végére, közvetlenül az újkori, ma is használt északi kapu melletti várfalszakasz előtti térségre helyezhetjük (23. kép). A maradványokat - mint már említettem - szinte kizárólag fotók (24-29. képek) és egy alaprajz (20. kép) alapján lehet elemezni. 8 8 Az alaprajzon azonban nincsenek különválasztva az egyes periódusok, noha a fotók tanúsága szerint legalább két, de lehet, hogy több építési periódussal számolhatunk. Ebből két építkezés emlékei azonosíthatók többé-kevésbé, illetve hozhatóak egymással kapcsolatba - szerintem. Legkorábbinak a négyszögletesre faragott kövekből épült és a falakon lévő gerendafészkek alapján egy kétszintes ház tűnik, melynek volt egy kelet-nyugati és talán egy észak-déli tengelyű szárnya is (24-27. képek). 8 9 A kelet-nyugati tengelyű szárny déli falának nyugati végében egy elfalazott, félköríves záródású, élszedéses ajtó maradványai is mutatkoznak (27. és 28. képek, ill. 23. kép „F"), mely az elfalazás, ill. helyzete alapján még a korai épülethez tartozhatott. 9 0 Az épület déli szárnyának vége meglehetősen közel lehetett a Szent István-templomhoz, de a két építmény esetleges építészeti kapcsolata nem ismert. 9 1 A kétszintes, gerendafödémes ház korát csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. Az épületben a késő középkorban jelentős átalakításokat végeztek. A fotók alapján úgy tűnik, hogy a korábbi ház gerendafödémeit elbontották, majd az épület alsó szintjét szinte teljesen feltöltötték, de a korai épület falait meghagyták. 9 2 A korai 8 8 Détshy Mihály és Kozák Károly is csak ezen fotókat felhasználva elemezték az épületmaradványokat 1972-es közös munkájukban, viszont ekkor képeket, rajzokat nem mellékeltek a szöveghez. DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly i. m. 149. 8 9 KÖH Fotótár 14387 (jelen dolgozat 24. kép), 14390 (25. kép), 14388 (26. kép), 14411 (27. kép). 9 0 Hasonló ajtók ismertek a várban a püspöki déli homlokzati falának földszinti részén, melyek az 1475 előtt a palota helyén állt korábbi épület (püspöki palota?) helyiségeibe nyíltak az udvar felől (minderre legutóbb: GIBER Mihály im. 54-59.). Szintén félköríves záródású ajtó maradt meg a déli várfal belső oldalán lévő nagyméretű épület alsó szintjén lévő bejáratban (ÁN 1971, 25. sz. rajz). 9 1 Az 1984-es feltárások során a Szent István-templom (a dokumentációban kápolnának nevezve) északnyugati és északkeleti sarkához csatlakozóan észak felé induló épületmaradványokat tártak fel, ezek pontos kiterjedését viszont nem tisztázták, sőt építésük idejére még csak utalást sem tettek. A kutatásra: ÁN 1984, 21. 26, 28 és 31. oldalak, ill. jelen dolgozat 18. (ÁN 1984, 47. tábla, 2. kép) és 19. (ÁN 1984, 54. tábla, 1. kép) képei. Némileg ellentmondásos a helyzet, hiszen az 1509-ben kiadott Ordinarius szerint az augusztus 20-ai körmenetek megkerülték a Szent Istvántemplomot (DOBSZAY László 2000. 384.). Ha a templomtól északra ekkor épület állt, ezt nem tehették meg. Márpedig a falak a gótikus falalapozással kötésben levőnek tűnnek. Az északnyugatról csatlakozó fal esetén mindenképpen. Erre lásd pl.: ÁN 1984, 49. tábla és jelen dolgozat 18. kép (= ÁN 1984, 47. tábla). 9 2 A feltöltés kora kérdés marad, mivel a két háború közti ásatásokról csak nagyon kevés írásos dokumentáció maradt fenn és ezen terület feltárásáról semmilyen szöveg nem ismert. 54
