Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
épület kelet-nyugati tengelyű szárnyába egy észak-déli válaszfal épült (28. kép). 93 A falban feltáráskor teljes épségben lévő ajtót találtak eredeti helyén (28-30. képek és 23. kép „A"), 9 4 mely küszöbének vonala alacsonyabban van a gerendafészkek szintjénél, 9 5 tehát csak a fafödém elbontása után kerülhetett a helyére. Az ajtó kora nagy valószínűséggel a XV. századra tehető, 9 6 így a feltöltéssel is járó átalakítás idejének a XV. század határozható meg. A feltöltésen lévő fal, melyben az ajtó is van feltehetőleg a késő középkori épület földszintjéhez tartozott. Az 1965-66-os feltárás során a két háború közti kutatás hitelesítését végezték el. Sajnos ekkor újabb felmérési rajzot egyáltalán nem, ill. fényképet is csak keveset készítettek, melyeken csak kevés és nehezen beazonosítható falmaradványt látható az északi várfal keleti szakasza belső síkjának előterében, így ezek az eredmények alig hasznosíthatók. 9 7 Az 1984-es ásatás ismét az 1935-ös feltárás hitelesítésének céljával indult. A kutatás során nemcsak, hogy újból megtalálták (?) a korábban már legalább kétszer megtalált épületmaradványokat, de ezúttal az 1935-ben alaprajzon ábrázolt épület keleti irányú, korábban nem ismert folytatása (?) is feltárásra került. 9 8 A késő középkori épület további vizsgálatánál fontosak az 1986-87-es kutatások eredményei. Ekkor az északi várfal többszörös rétegződését határozták meg, melyek közül a legkorábbi periódushoz tartozó falrétegről kiderült, hogy annak nyugati - azaz éppen az 1935-ben kutatott terület feletti - szakasza valójában ülőfülkés ablakokkal volt/van áttörve (32. és 33. képek, ill. 23. kép „AF"). Az ülőfül9 3 KÖH Fotótár 14401 (jelen dolgozat 28. kép). 9 4 KÖH Fotótár 14383 és 14401 (jelen dolgozat 29. és 28. képek). 9 5 KÖH Fotótár 14401 (jelen dolgozat 28. kép). 9 6 Az ajtó kerete (jelen dolgozat 29. és 30. kép) hasonlít a nyugati várfal mellett feltárt két északi helyiség közötti válaszfalban lévő ajtó (jelen dolgozat 31. kép) keretére, igaz ez utóbbit rekonstruálni kellett. A nyugati várfalnál rekonstruált ajtót dokumentációban lásd: Jelentés az egri várban végzett feltárásról, MNM RA, XIV.343/1963. Ásatási napló, 1963, 21. sz. rajz és Eger, Várásatás, 1974, Jelentés, MNM RA. Vl.33/1975, Ásatási napló, 1974, fényképek, 3. tábla, I. kép. Az e helyütt és nyugati falnál lévő helyiségben előkerült ajtó korának meghatározásához lásd: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly i. m. 149. 9 7 Az ekkor feltárt falakról sem alaprajz, sem metszetrajz nincs, legalábbis én nem találtam ilyet. A falak helyét mindössze egyetlen, részleteit pedig két fotó alapján lehet vizsgálni és meghatározni. ÁN 1966, fényképek, III. tábla, 1-3. képek. A kutatás publikációja: KOZÁK Károly 1966. 112. Itt megjegyzi ugyan, hogy pontos felmérési rajz elkészítésére a falak csekély volta miatt nem is volt lehetőség. Hozzáteszem: a területen ekkor még állt az egykori katonai istálló - ekkor már OMFiroda - épülete, ami valóban akadályozó tényező lehetett. 9 8 A napló bejegyzése szerint. ÁN 1984, 14. és 18. Jóllehet az épület kiterjedése nem lett tisztázva. Fotó nincs róla, hacsak a már többször említett, a Szent István-templomhoz északnyugat és északkelet felől csatlakozó falakat nem értették ezen. De ez erősen kérdéses. Sőt ez alapján az is, hogy valóban a '30-as években feltárt épületet találták-e meg újból. 55
