Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

A székesegyházban a XV. században történt építkezések legjelentősebb emléke az új, késő gótikus stílusban emelt szentélybővítmény. Talán az építkezések megkezdésére utalhat az 1468-as pápai oklevél, mely búcsúengedélyről rendelkezik és arról, hogy a felújításra szoruló székesegyház építési költségeinek fedezésére igénybe vehetik az egyházmegye tizedjövedelmeinek hetedrészét,

1

8 bár más források alapján nem zárható ki, hogy az építkezések valójában csak az 1480-as években indultak meg.

1

9 A valamikor a XV. század utolsó harmadában megkezdődött építkezés azonban csak évtizedekkel később, Estei Hippolit idején fejeződhetett be teljesen. Az építkezések végleges befejezését az 1506-os tűzvész is hátráltatta.

2

0 1539-ben van újra írásos említés az építkezésekről, ekkor arról értesülünk, hogy a káptalan még mindig az építkezés folytatását szorgalmazza.

2

1 időben még biztosan befejezetlen volt, hiszen Miklós püspököt nem a szentélyben, hanem a székesegyház előcsarnokában temették el. Erre, a szentélyre, ill. külhoni és hazai párhuzamaira lásd: BÚZÁS Gergely 2006. 40-44. A XIV. századi székesegyház alaprajzi rekonstrukciója: BÚZÁS Gergely 2006. 38. kép. Korábban a szentélybővítmény befejezetlenségének lehetőségére utal: BÚZÁS Gergely 1999. 148. és BÚZÁS Gergely 2001. 41. A XIV. szentély boltozati bordáinak újabb vizsgálati eredményei alapján ugyanő már inkább a szentély építésének befejezettségét hangsúlyozza (Búzás Gergely szíves közlése). Nagy Géza Balázs szerint Dörögdi Miklós püspököt attól függetlenül is temethették a nyugati tornyok közti előcsarnokba, hogy a szentély esetleg mégis elkészült már az ő püspöksége idején (Nagy Géza írásbeli észrevétele jelen tanulmányhoz). 1

8 KOZÁK Károly 1973. 32. 1

9 Détshy Miháy 1964-es tanulmányában következetesen 1486-hoz kötötte a székesegyház kibővítésének kezdetét. Ezt okleveles kutatásaira alapozta. Az adatok alapján számára úgy tűnt, hogy sem Hédervári, sem Beckensloer és Rangoni alatt sincs adat a székesegyház építésére, sőt 1484ben éppen a karbantartás hiányáról érkezett panasz. Mivel Bakócz püspöksége idején sincs adat nagyobb építkezésre, ezért úgy vélte, hogy a székesegyház bővítése nagyrészt - az egyébként nagy építtető hírében álló - Nagylucsei Orbán nevéhez köthető. DÉTSHY Mihály 1964, 2. Ifj. Csemegi József, Sugár István és Búzás Gergely is Nagylucsei püspök nevéhez köti az építkezés kezdetét, utalva Bakócz Tamás egy 151 l-es oklevelére, miszerint az egri építkezések még az ő püspöksége előtt kezdődtek. Ifj. CSEMEGI József 1935. 66., SUGÁR István 1984. 187; BÚZÁS Gergely 1999. 148. Nagy Géza Balázs saját kutatásai során arra vonatkozólag is talált adatot, hogy már Beckensloer idejében terveztek építkezéseket a székesegyházon (NAGY Géza Balázs 2004. 177. és Nagy Géza Balázs írásbeli észrevétele jelen tanulmányhoz). 2

0 KOZÁK Károly 1973. 32-34. 2

1 BÚZÁS Gergely 1999. 148, BÚZÁS Gergely 2001. 135. Détshy Mihály 1964-es cikkében ugyanakkor ezt az adatot nehezen értelmezhetőnek tartotta, hiszen más források szerint az építkezések Hippolit püspök idejében befejeződtek. Lásd: DÉTSHY Mihály 1964. 7. Véleményem szerint nem kizárt, hogy esetleg az 1526 utáni ostromok miatt esett károk okán kellett építkezni a főtemplomban. A Szapolyai János és I. Ferdinánd közti háborúk során Eger vára gyakran gazdát cserélt. Az 1526 utáni hadieseményekhez: DÉTSHY Mihály 1964. 7., SUGÁR István 1984. 226-228. Feld István szerint elképzelhető, hogy a késő gótikus szentély esetében esetleg egy hosszan elnyúló és teljesen be sem fejezett építkezésről lehet szó és ebbe - véleménye szerint - beleférne a kápolnák menet közbeni felszentelése és használata is (Feld István lektori véleménye jelen dolgozathoz). 41