Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

sére csak a XIV. század első felében kerülhetett sor. A hosszház már említett tatárjárás utáni nagymértékű átépítése ugyanis áthúzódhatott a XIV. század elejére.

1

4 A korábbi kutatás a XIII - XIV. század fordulóján feltételezte egy félköríves záródású új szentély kialakítását is a korai szentélytől keletre.

1

5 A XIV. század további építkezései, melyek valószínűleg Dörögdi Miklós (1331-1361) nevéhez köthetők vagy az ő idejében indultak meg, két szakaszra bonthatók. A templom nyugati homlokzata elé két tornyot építettek, melyek között egy előcsarnokot és egy új nyugati főkaput képeztek ki.

1

6 A XIV. század közepén (az 1347-es pápai búcsúengedély kiadása után) újabb jelentős építkezés indult meg Miklós püspök idején. Ezen építkezés egy nagyméretű, háromhajós, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús szentély felépítését jelentette a román kori (XII. század) három félköríves szentély keleti oldalán. A bővítmény valamivel szélesebb volt a korábbi székesegyháznál, hossza pedig annak körülbelül félszerese lehetett, két oldalához pedig a sokszög három oldalával záródó kápolnák épültek, melyek teljesen körbevették az új szentélyt. Az új templomrész padlószintje magasabban volt a korai székesegyház padlószintjénél. Az építkezés befejezésére azonban - XI. Gergely pápa 1372-es búcsúengedélye alapján - csak Szécsényi Mihály püspök idején kerülhetett sor.

1

7 1

4 BÚZÁS Gergely 2006. 32-35. A templom átépítésének befejezésére mindenképpen a nyugati toronypár felépülése előtt került sor, hiszen a templom nyugati homlokzatára támpilléreket építettek, ami a tornyok egyidejű építésekor értelmetlen lett volna. Az építkezés befejezésére II. Márton (1307-1322) vagy Telegdi Csanád (1322-1330) idején kerülhetett sor. A boltozat befejezése lehet, hogy ennél is később történt meg. BÚZÁS Gergely 2006. 35. 1

5 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 140-141. 1

6 BÚZÁS Gergely 2006. 35-39 (a kapuzat, ill. tornyok elemeinek és megjelenésének elemzésével), SUGÁR 1984. 112. A székesegyház nyugati tornyainak építési idejével kapcsolatban érdemes megjegyezni két dolgot. Először is a Heves megye műemlékei c. kötetben a tornyok építési idejét II. András püspök korára tették (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 141-142.). Egy évvel később a székesegyház építéstörténetéről megjelent cikkében Kozák Károly inkább a XIV. század első felére helyezte a tornyok építésének dátumát, méghozzá a Dörögdi Miklós-kori gótikus szentélybővítéssel egy időbe (KOZÁK Károly 1973. 30.). A másik érdekesség, hogy a szerzők az Árpád-korban egy keleti toronypárt feltételeztek az egri székesegyháznál. Ez esetben a nyugati tornyok felépítése után már négy tornyos katedrálissal számolhatnánk Egerben (legalább is a XIV. századtól). DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 137. és 142. és KOZÁK Károly 1973. 30. Ifj. Csemegi József egyik 1935-ös tanulmányában a korai templommal kapcsolatban szintén feltételezett keleti tornyokat, sőt feltételezte, hogy eredetileg csak a keleti tornyok léteztek volna (Boldva, Regensburg és Würzburg szerepel példaként). Szerinte a romos székegyházon még az egyiknek a csonkja is látszik Houfnagel metszetén Ifj. CSEMEGI József 1935. 218-221. Mindenesetre a déli mellékszentély és a székesegyház délkeleti szögletében álló román kori falpillért Kozák a feltárásról írt egyik cikkében úgy azonosította, hogy az tartotta a székesegyház délkeleti tornyának délnyugati sarkát KOZÁK Károly 1973-1974. 135-136. 1

7 A XIV. századi építkezésre: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 142, KOZÁK Károly 1973. 30 SUGÁR István 1984. 112-113. és 118. Búzás Gergely szerint a szentély Dörögdi halála körüli 40