Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

épülethez.

8 A korai székesegyháznak mindössze néhány faragványa maradt fenn, melyeket a későbbi építkezések során a templom falába beépítettek.

9 A templom legkorábbi alaprajzi elrendezésére a XII. századból van adatunk (4. kép). A XII. századi székesegyház egy háromhajós, három félköríves, nagyméretű kváderkövekből épült szentéllyel záródó, 47 méter hosszú és 24 méter széles épület volt.

1

0 A székesegyházat a század utolsó negyedében, ill. az 1200-as évek elején megújították/átépítették, bár az épület felújításának/átalakításának teljes mértéke nem ismert.

1

1 A hagyomány szerint a székesegyházban temették el Imre királyt 1204-ben, ill. talán fiát III. Lászlót is 1206-ban.

1

2 A tatárjárás idején erősen megrongálódott székesegyház helyreállítására és nagymértékű átépítésére, de lehet, hogy csak annak megkezdésére feltehetőleg a XIII. század második felében került sor. A templom hajója a korábbinál ritkább pillérosztást és új boltozatot kapott. A boltozatot a gazdagon tagolt pillérek, a fali pillérek és a külső támpillérek tartották. Feltehetőleg ekkor nyitottak a templom északi és déli falában is egy-egy új bejáratot, meghagyva azonban a nyugati bejáratot is, de megmaradt a korábbi szentélyvégződés is. Az átalakítások ellenére a székesegyház mérete ekkor még nem módosult (7. kép).

1

3 Az építkezés befejezé8 A székesegyházhoz dél, a rotundához nyugat felől csatlakozó épület kutatásához: KOZÁK Károly 1975. 88., 90., 94-95. oldalak és 15. és 8. ábrák. A rotunda korai keresztelőkápolnaként, ill. a tőle nyugatra lévő épületmaradvány korai püspöki palotaként való azonosítása: KOZÁK Károly 1989-90. 323. és 333-337., ill. i. m. 6., 11., 12. és 14. képek, továbbá legutóbb: FODOR László 1997-98. 28-29. Az épület, mint a korai székesegyház bővítménye vagy egy annál korábbi épület maradványa: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 139. A székesegyház és a rotunda kapcsolatának bizonytalanságára hívja fel a figyelmet: BÚZÁS Gergely 2006. 21-22. Szintén ugyanő elképzelhetőnek tartja a rotundától nyugatra feltárt épületről, hogy a korai székesegyház kápolnája lehetett. 9 A XI. századi faragványok többsége a székesegyház déli oldala középső támpillérének alapozásából került elő BÚZÁS Gergely 2006. 21-22. 1

0 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 136-137; BÚZÁS Gergely 2006. 23. 1

1 A XII - XIII. század fordulója körüli átépítéshez és annak rendkívül részletesen feldolgozott emlékanyagához lásd: HAVASI Krisztina 2003. 113-188. 1

2 Imre király temetkezésére: DÉTSHY Mihály 1964. 1; HAVASI Krisztina im. 142; NAGY Géza Balázs 2006. 106-108; BÚZÁS Gergely 2006. 24. III. László temetkezését tényként kezeli: DÉTSHY 1964. 1. III. László egri temetkezésének bizonytalanságára utal: BÚZÁS Gergely 2006. 24. 9. sz. jegyzet. 1

3 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 137-140; KOZÁK Károly 1973. 30. Kozák e helyütt kapcsolatot feltételezett a budai Nagyboldogasszony-templom és az egri székesegyház építőműhelye között. Búzás Gergely 200l-es könyvében nem tartotta kizártnak, hogy a székesegyház új pillérkiosztásának és boltozati rendszerének építése esetleg Dörögdi Miklós püspök idejére is tehető'. BÚZÁS Gergely 2001. 40. Újabb tanulmányában a kőemlékek vizsgálata, ill. azok hazai és franciaországi analógiái alapján valószínűsítette, hogy a XIII. század második felében a hosszháznak csak első keleti boltszakasza készült el. Az újjáépítés kezdete Lampert püspök idejére (1246-1275) tehető. A munkálatok II. András püspöksége alatt (1275-1305) folytatódhattak. BÚZÁS Gergely 2006. 24-32. Sugár István is Lampert püspökhöz kötötte a székesegyház újjáépítését. SUGÁR István 1984. 76. 39