Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
sem állt le, jóllehet az utóbbi időszakban - egy-két kivételtől eltekintve - ez nem újabb ásatásokat, hanem inkább az épület és annak emlékanyagának (mindenekelőtt a faragott kőanyag) művészettörténeti elemzését jelentette, melynek eredményeként a székesegyház építéstörténetének egyes pontjait is újra kell gondolni. 6 A magam részéről ugyanakkor nem foglalok állást a templom egyes részeinek periodizációjával kapcsolatban, inkább megpróbálom vázlatos formában az eddigi - akár egymásnak is ellentmondó - elképzeléseket ismertetni, hogy kiindulási alapként szolgálhasson - mások számára is - egy későbbi, sokkal részletesebb összefoglaláshoz. A székesegyháztól északra fekvő területen egykor létező Szent István-templom és az északi várfalnál a középkorban álló épületek bemutatása egy néhány évvel ezelőtti tanulmányhoz kapcsolódik, mely elsősorban történeti adatokra támaszkodva mutatta be a vár ezen kevéssé ismert részét. 7 Fontos szempont volt, hogy az erre vonatkozó, nagyrészt közöletlen régészeti kutatások eredményeit öszszefoglaljam, értelmezzem és fotóanyagának egy részét közöljem, ezzel is kiegészítve a már említett korábbi munkát. Mindezek közé pedig beillesztettem a mindezidáig ismeretlen helyű és ezért feltáratlan Szent Péter-templom történetét is, nem hagyva ki a középkori vár templomainak sorából. A Szent János-székesegyház Az egri székesegyház Szent István király és ő általa a püspökség alapítása idejére datálható periódusáról nincsenek biztos ismereteink. A legkorábbi periódusba a székesegyház délkeleti sarkánál a késő középkori (a feltárások során K.5-ösként jelölt) kápolna helyén feltárt, patkóíves szentéllyel ellátott rotunda (4. kép „R", 6. kép) és a körtemplom nyugati oldalához utólag hozzáépített épület kutatások során megismert kelet-nyugati és észak-déli irányú falai (5. kép) sorolhatók. A rotunda viszonya - építészeti és funkcionális szempontból egyaránt - a korai székesegyházhoz bizonytalan, hasonlóképpen a körtemplomhoz nyugat felől csatlakozó 6 Az összefoglalásokra: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 77-195, 132-146. és KOZÁK Károly 1973. 29-35. Az utóbbi évek kutatásai kapcsán külön is kiemelném Havasi Krisztina és Búzás Gergely nevét. Tanulmányaikat lásd a székesegyház építéstörténetével foglalkozó részben. A székesegyházra vonatkozó rész közléséhez való hozzájárulását Havasi Krisztinának ezúton is köszönöm. Minthogy a templom anyagának feldolgozása alapvetően az ő témája, ezért a régészeti dokumentációs anyag felhasználásától a XIV. századi szentélybővítmény főoltárára vonatkozó rajzi dokumentáció kivételével a székesegyház esetében eltekintettem. 7 NAGY Géza Balázs 2004. 163-185. 38
