Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

H. Szilasi Ágota: Állandó és időszaki kiállítások a Dobó István Vármúzeumban (1958-2008). Üzenetük általános közkincs

őrzött tárgyat az élő kultúrából válogatták ki, s általában arról is korrekt ismereteink vannak, hogy eredeti helyükön miként funkcionáltak. Mégis kiállításra kerülve a hierarchikusan nem megkülönböztetett kultúrákból, időkből és helyszínekről felbukkanva gyakran kerülnek egymás mellé, de legalábbis azonos kontextusba, így különös viszonyrendszerek szövik át a köztük indukálódott teret. A funkcióvesztés egy különleges esete a képzőművészeti alkotások története, mikor is múzeumi létük alkalmával a szépség forrásává, hordozóivá válnak. A múzeumeffektusnak nevezett jelenség az időtlenség és egyetemesség auráját kölcsönzi tehát a múzeumban kiállított műveknek, függetlenül azok valódi értékétől. Összegzésül elmondható, hogy a múzeumi tárgyak információforrások, amelyeket oly módon gyűjtöttek össze, hogy az emberi társadalmak fejlődését reprezentálják, illetve az emberi érdekek, indítékok, értékek vagy az emberi értelem tanúságtevői lehessenek. így az emberi tudás folyamatos változásának forrásaivá válnak. Üzenetük általános közkincs. Létezésük értelme a kiállítás. A tárgyak szeretete, a különleges természeti formák illetve régiségek gyűjtése egészen az ókorig vezethető vissza, mely szenvedély felerősödött a reneszánszban. Zsúfolt kabinetszobákban ki is állították e ritkaságokat, ám a tudományos igénnyel megszervezett múzeumok és kiállításaik léte csupán alig több mint két évszázadra tehető.

2 A gyűjtéssel egy időben jelentkezett annak az igénye, hogy kiállítások szülessenek. S a kiállításokkal egy időben jelent meg annak az igénye, hogy megfelelő kiállító terek álljanak rendelkezésre. A múzeumi miliő, annak vizuális összhangzata, tehát a múzeumépítészet szabályaira s főleg nehézségeire, szimbolikus-metaforikus jelképteremtő jellegére, valamint különleges csodáira nincs idő itt kitérni, de látni fogjuk az egri múzeum esetében, mily meghatározóak lesznek a kiállítások megszületésében és megjelenésében azok a feltételek, melyek az adott épület/épületek adottságaiból fakadtak és fakadnak. A múzeumokat az alapján osztályozzuk és értékeljük, hogy mit látunk bennük, de nem utolsó szempont az sem, hogy a bennük őrzött dolgokat milyen módon mutatják be. A kiállítás - valamennyi típusában - összekötő kapocs kíván lenni múlt és jelen, illetve jelen és jelen között. Az időszaki kiállítások gyakran villantanak fel részproblémákat, vagy néznek bizonyos dolgok legmélyére, de az állandó kiállítások szélesebb aspektusból közelítenek s inkább a jövőnek, mint a jelennek készülnek. Azonban a kiállítások kurátorai mindkét esetben az ismeretek széles 2 A magyarországi múzeumok 200 éves évfordulójára megrendezett kiállítás (Országos Széchenyi Könyvtár 2002.) s a hozzá kiadott katalógus: Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése (Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület). 98-102. A kiállításon bemutatkozott a Dobó István Vármúzeum is, hiszen elődmúzeuma, a Líceumi Múzeum és Képtár 1872-es alapítása révén a magyarországi múzeumalapítások őskorához köthető. 348