Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Cs. Schwalm Edit: A Dobó István Vármúzeum tudományos kutatási programjai (1958-2008)

ves megye részvételével folyó kutatás központja a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum volt. A néprajzi terepmunka segítésére három múzeumi szervezet kutatói alapkérdőívet készítettek, és saját kutatási területükön néprajzi gyűjtést végeztek. A kutatás eredményeinek közzétételére Tiszai Téka címmel indítottak sorozatot, melynek 3 kötete jelent meg Egerben, a többit Szolnokon adták ki.

3 Közel két évtizedig tudtunk néprajzi táj konferenciákat (1981-1999) szervezni Heves megyében a TIT Heves megyei szervezetével közösen. A konferenciák helyszíne rendszerint Heves megye olyan települése vagy tájegysége, mely néprajzi szempontból kevésbé ismert terület. Ezek elsődleges célja az volt, hogy a környező megyék kutatói, önkéntes gyűjtői, honismereti szakkör vezetői jobban megismerjék az adott táj múltját, történelmét, néprajzi értékeit. Az előadók a kistáj kutatói - képzett szakemberek és önkéntes gyűjtők, helytörténettel foglalkozó pedagógusok -, akiknek így alkalmuk nyílt kutatási eredményeik megismertetésére. 13 táj konferenciát rendeztünk különböző településeken. Az ott elhangzott előadások a Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében c. sorozatban jelentek meg.

4 Az irodalomtörténeti kutatások meghatározója Gárdonyi Géza. 1965-ben nagy jelentőségű volt az irodalomtörténeti gyűjtemény gyarapodása. Gárdonyi Sándor halálával a múzeumba került apjának, Gárdonyi Gézának irodalmi hagyatéka, amely személyi és családi okmányokat, kéziratokat, korrektúrákat, leveleket és használati tárgyakat tartalmazott.

5 Többek között fiókszámra kerültek elő titkosírásos feljegyzések is. Az irodalomtörténeti gyűjtemény akkori kezelője, Korompai János kezdte el rendezni az anyagot. Kezdeményezésére a múzeum egy felhívást tett közzé a titkosírás megfejtésére. A felhívásra 22 vállalkozó szellemű - laikus és szakképzett - kutató jelentkezett. 197 l-l 972-ben fejtették meg.

6 Ez évben sok Gárdonyi relikviát is ajándékoztak a gyűjteménynek (valószínű, a megfejtés is hozzájárult ehhez, Gárdonyi újra a figyelem középpontjába került). 1974ben jelent meg a Titkos napló, a múzeum szakmai közreműködésével. Rendszeresen tervezünk szakmai konferenciákat (a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság részvételével) a Gárdonyi-kutatók részére (1998, 1999, 2003). A kutatások eredményei a múzeum évkönyvében, illetve a Studia sorozatban, valamint országos kiadóknál jelennek meg. Gárdonyi hagyatékát - az emlékmúzeum mellett - időszaki kiállításon is bemutattuk. A tudományos kutatási programok közül is kiemelkedik a Végvárkutatás, mely jelenleg is tart. Elindítója 1982-ben Bodó Sándor, szellemi mentora a különböző kutatási témakörök útmutatója R. Várkonyi Ágnes professzor asszony. A két3 CS. SCHWALM Edit 1989. 179. 4 CS. SCHWALM Edit (szerk.) 1999. 75. 5 BAKÓ Ferenc 1966. 351. 6 GÁRDONYI Géza 1974. 9. 304