Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Cs. Schwalm Edit: A Dobó István Vármúzeum tudományos kutatási programjai (1958-2008)

évenkénti tanácskozásokon az előadások, a viták soha nem csak a várak hadi eseményeivel foglalkoztak, ahogy a régi magyar történetírás uralkodó irányzata kialakította. Feltárultak a végvárrendszer eredeti társadalmi, politikai és művelődési összefüggései. A gyakorlati élet témái mellett egyéni életsorsok, hierarchikus hatalmi viszonyok megvilágítása is előtérbe került, és mind újabb kérdések vártak feleletre.

7 A konferenciák nyitottak a legújabb irányzatokra, így a legifjabb tudománynak számító történeti ökológia is bekerült a programok közé. A Végvár kutatás lényegét és eddigi eredményeit R. Várkonyi Ágnes szavaival lehet legjobban összefoglalni: „Tárgyszerűen elemezve a kétévenként következetesen megrendezett tanácskozásokat, jelentőségük nyilvánvaló. Összefogtak idősebb és fiatalabb kutatókat, a fővárosból s az ország különböző tájairól érkező muzeológusokat, könyvtárosokat, egyetemi és főiskolai tanárokat és diákokat. Sőt időnként a tágasabb régióból is jöttek kutatók. Találkozóul szolgáltak ezek a megbeszélések a hadtörténet és a politika, a gazdaság és a technika, a társadalom, a művelődés, a néprajz, az irodalom-, a művészet-, az építészettörténet művelőinek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az első ilyen interdiszciplináris műhely keretei alakultak ki."

8 „Kreatív együttműködés alakult ki idősebb és fiatalabb kutatók között. Két három új generáció pályája indult innen, s a végvártörténeti kutatást úgyszólván átalakító jelentős eredmények születtek, több már részévé vált a történeti köztudatnak s újabb kutatásokat indított el. Majd a jövő historiográfiai feladata lesz, hogy az elfogulatlan seregszemlét megtartsa. Ezúttal csak azt hangsúlyozom, hogy a vártörténeti kutatások tanúsítják, valamennyi konferenciát áthatotta az a törekvés, hogy Magyarország történetének egyetemes beágyazottságában vizsgálja a végvári rendszer kérdéseit..." „A vártörténeti konferenciák kötetei jelentősen hozzájárultak, hogy ma már különböző nézőpontokból láthatjuk megvilágítva azt a komplex jelenséget, amit a végvár fogalma a magyar történelemben kifejez."

9 1982-2008 között 12 konferenciát rendeztünk és 11 kötetben jelentek meg az ott elhangzott előadások a Studia Agriensia sorozatban (a 2002-ben és 2004-ben tartott konferenciák előadásai egy kötetben jelentek meg). Egy másik vártörténeti kutatás elindítója is a múzeum volt. 1989-ben Mátrafüreden - a valamikori Bene pusztán - rendeztek konferenciát a középkori várakkal foglalkozó kutatók számára. A helyszín egyértelműen adódott, hisz egy jelentős régészeti ásatás folyt itt 1982-től Szabó J. József, a vármúzeum régésze vezetésével, és még a török hódoltság előtt elpusztult vár feltárását és állagmegóvását tűzték ki célul. A közép7 R. VÁRKONYI Ágnes 2008. 7-8. 8 R. VÁRKONYI Ágnes 1995. 7. 9 R. VÁRKONYI Ágnes 2001. 14. 305