Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Cs. Schwalm Edit: A Dobó István Vármúzeum tudományos kutatási programjai (1958-2008)

Módszertani Közleményei sorozatban jelentek meg. A kiadványoknak ezt a csoportját a Módszerek és feladatok című könyv nyitotta meg, melynek hatása nem csak a Palóc kutatásra, hanem a magyar népi közgondolkodásra általában is jelentőssé vált. A kötet a kutatást indító tudományos konferencia előadásait, hozzászólásait, vitatéziseit tartalmazza. A XX. kötet egy bibliográfia a palócok kutatásához és 21 füzet a gyűjtési útmutató. Először az alapkérdőívet, az ún. felderítő kérdőívet gyűjtötték fel több mint 500 településen. Célja, hogy tájékoztatót nyújtson a palócok legjellemzőbb vonásaihoz, az egyes műveltségi elemek elterjedéséhez. A továbbiakban a tematikus kérdőívek segítségével végeztünk gyűjtéseket. Az évek során kialakult néprajzi kép alapján a kutatás szervező bizottsága egy 20 községből álló, hipotetikus, ún. palóc centrumot jelölt ki (kistáji egységeket feltételezve), ahol a legintenzívebb gyűjtőmunkát végezték minden témakörben. A kutatást elősegítő, már említett kérdőívek, útmutatók, elvi-módszertani állásfoglalások és bibliográfia mellett 1973 és 1982 között eredményeket közlő kötetek is jelentek meg. Az egyik sorozat, Tematikus és lokális monográfiák címmel 5 művet foglal magában, amelyek részletkutatásokként falumonográfiák, illetve tanulmánykötetek, és egy közöttük a tematikus táj monográfia. A Dolgozatok a palóckutatás köréből című tervezett sorozatnak egy kötete jelent meg.

2 A néprajzi kutatásokkal párhuzamosan - a Palóc kutatás komplexitásából eredően -éveken keresztül végeztek régészeti, történeti, levéltári és antropológiai kutatásokat. A központi palóc adattár - mely zömében néprajzi gyűjtéseket tartalmaz - mintegy 136 000 lap terjedelmű (a több mint 500 településen felgyűjtött alapkérdőívet is beleszámolva). A kutatás folyamán az időről időre összehívott tanácskozásokon alakult, formálódott a palócokról kialakult kép. A Palóc kutatás lezárásaként négy kötetben jelent meg a nagy összegző munka, Palócok címmel, 1989-ben. 30 kutató 36 tanulmányát tartalmazza, 150 ív terjedelemben, rengeteg fényképpel, összegző térképekkel. (I. Kutatástörténet, föld és nép; II. Újkori történelem és népi társadalom; III. Termelés és a javak elosztása; IV. Rítus és folklór.) Bár régészeti kutatások is folytak a palóc kutatás keretén belül, ezek hiányoznak az összegző munkából. Néhány tanulmány az egri múzeum évkönyvében jelent meg. Több megyét érintő, komplex kutatómunka programját dolgozták ki 1985ben: a Tisza II. vízlépcső térségének kutatását. Célja a terület természettudományi és társadalomtudományi értékeinek feltárása, s ezek segítségével javaslatot tenni a térség idegenforgalmi hasznosítására. A Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és He2 BAKÓ Ferenc 1989. 30-45. 303