Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A késő-bronzkori Kyjatice kultúra embertani leletei Ludas-Varjú dűlő lelőhelyről

öröklődő jellegek közül még a fogtorlódást szükséges megemlíteni, amely Ludason egyjuv. korú férfinél (1935/1.) és egy maturus korú nőnél (1213.) jelentkezett. A temetkezési szokások és az embertani adatok egyeztetése A Kyjatice temetőrészletből egyaránt kerültek elő hamvasztásos és csontvázas rítusú sírok. A mellékletek majdani régészeti elemzése hivatott eldönteni, hogy mutatkoznak-e, s, ha igen, milyen különbségek e két csoport között, embertanilag mindenesetre ehhez a kérdéshez nem lehet hozzászólni, hiszen - főleg a hamvasztásos, de a csontvázas leleteken is - a leletanyag igen gyenge megtartottsági állapota miatt, sok esetben egyáltalán nem, vagy csak részben lehetett a kellő vizsgálatokat elvégezni. Habár bizonyítottan nem lehetett egyik esetben sem az elhamvasztott egyént férfiként meghatározni, a meghatározhatatlan nemű felnőttek között nem kizárt, hogy férfiak is lehettek. Mindenesetre a radzovcei és safarikovoi temetők alapján,

6 egyértelmű, hogy mindkét nem valamennyi korban meghalt tagját egyformán elhamvasztották a temetési szertartás során. A szlovákiai temetőkhöz hasonlóan Ludason is kerültek feltárásra kettős temetkezések. A temető feltárt részletében összesen öt kettős temetkezés került napvilágra, közülük egy hamvasztásos (1706: ad.-sen. korú nő + meghatározhatatlan nemű és korú felnőtt), négy pedig csontvázas rítusú 1133: ± 10 éves gyermek + 23-29 éves férfi, 1734: inf.II. korú gyermek + 18-22 éves nő, 1936: 9-10 éves gyermek + 49-55 éves nő, 2161: 1,5-2,5 éves gyermek + 43-49 éves nő). A calcinált csontok igen csekély mennyisége s mikrofragmentáltságuk alapján nem zárható ki az sem, hogy az e rítus szerinti sírok között is több lehetett a többes temetkezés. A kettős temetkezések esetében az egyik eltemetett mindenkor gyermek, négy esetben a gyermekkel nőt, egy esetben pedig férfit temettek el. Kivételt képez ez alól az egyetlen hamvasztásos sír, melyben két felnőtt (két nő?) csontmaradványai őrződtek meg. A csontvázas kettős temetkezések esetében a gyermekek egyformán infans I., illetve II. korcsoportúak, s a felnőttek is egyaránt tartoznak az aduitus és maturus korcsoporthoz. Ezen adatok alapján tehát semmiféle következtetést nem lehet levonni, sőt, a töredékes leletek makroszkopikus vizsgálatával még az sem valószínűsíthető, vagy cáfolható, hogy az azonos sírokban nyugvók esetleg vérségi kapcsolatban voltak-e egymással. Az életkorok inkább az utóbbi eshetőségre utalnak. - A 2320. jelzésű egyének csontjai annyira hiányosan és szétszórtan kerültek elő az objektum területéről, hogy esetükben a kettős temetkezés tényét csak feltételesen lehet elfogadni. A csontok egyébként ezúttal is egy gyermektől és egy 21-22 éves nőtől származnak. 6 STLOUKAL-FURMÁNEK 1982, 1986. 26