Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A késő-bronzkori Kyjatice kultúra embertani leletei Ludas-Varjú dűlő lelőhelyről

Külön figyelmet érdemel az 1935. objektumbeli sír, amelyben az eltemetett 18-22 éves férfi csontváza mellől emberi koponyamelléklet került elő. Habár maturus korú férfi koponyájának bázisa töredékes, hiányos, s így ez teljes bizonyossággal nem állapítható meg, a megőrződött csontrészletek és a nyakcsigolyák hiánya mégis inkább arra enged következtetni, hogy nem a fej levágását, hanem a koponyának már a halál után történt leválasztását lehet feltételezni. Egyébként a koponya színe és állaga olyan jellegű, mintha a koponyát földbe kerülése előtt, hosszabb időn át, szabad ég alatt tartották volna, ahol a napon teljesen kiszáradhatott. Ez viszont vagy koponyavadászatot, a megölt ellenség fejének közszemlére tételét, meghatározott, kiemelt helyen való tartását, s utána trófeakénti eltemetésének szokását jelentené, vagy ezzel éppen ellenkezőleg, valamilyen (felmenő ági) hozzátartozó különös tiszteletben tartott feje/koponyája kerülhetett a fiatalon meghalt férfi mellé a sírba. Az életkörülményekre utaló kórós elváltozások A korabeli táplálkozási szokásokra, betegségekre, s ezeken keresztül a korabeli életkörülményekre elvben a csontokon megfigyelhető kóros elváltozások is utalhatnak, ilyen megfigyelésekre azonban a ludasi embertani sorozat fragmentált vizsgálati anyaga nem igen nyújtott lehetőséget. Ezt mutatja többek között az a tény is, hogy az őskori sorozatok esetében igen gyakori spondylosis, vagy arthrosis deformans, és az ugyancsak sokszor előforduló cribra orbitalia is csupán 3-4 esetben volt megfigyelhető. Ez utóbbinak jelenléte, az egy fiatal férfinél megfigyelt fogzománc-hypoplasia-val egyetemben, a nem megfelelő, vashiányos táplálkozást is jelezheti. A néhány egyénnél megfigyelhető spondylosis és arthrosis deformans oka lehet bakteriális fertőzés, de e betegségeknek lehetnek ugyanakkor traumatikus okai is, és kialakulásukat az életkörülmények is befolyásolhatják. A vizsgált népcsoport körében a fogszuvasodás is ritkán volt megfigyelhető. Mindössze egy maturus férfi és két, ugyancsak maturus korú nő fogazatában fordult elő, ami az összes megfigyelhető egyén, összes megfigyelhető fogának mindössze 3,75%-át jelenti, s ez más őskori szériákhoz képest alacsony értéknek mondható. Nem tartozik a betegségek közé, mégis itt látszik logikusnak megemlíteni a nők szeméremcsontján látható terhességgel/szüléssel kapcsolatos elváltozásokat, ilyenek azonban a ludasi sorozatban alig voltak megfigyelhetőek, s ennek elsősorban feltehetően a vizsgálati anyag nagyfokú fragmentáltsága lehet az oka. Ugyan nem minősülnek kóros elváltozásoknak, mégis itt kell megemlíteni a rendellenes abráziós nyomokat a fogakon, amelyek mindenképpen valamilyen munkavégzéshez kötődnek. 27