Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Gy. Gömöri Ilona: A hevesi katolikusok vallásos társulatai a két világháború között
A hevesi Szent Ferenc harmadrendje 1930-ban 40 tagból, 1938-ban 99 tagból állt. 1 6 Lelki vezetőjük a szerzetesen kívül a káplán volt, világi vezetőjük Börcsök Sándorné „miniszter". Másik fontos tisztség volt a pénztárosé, melyet Balázs László töltött be. Az ő feladata volt a templomban a Szent Ferenc szobrához tett perselyben összegyűlt pénz kezelése. Az összeget havonta vették ki a perselyből, azt a szegények javára fordították. 1944-ben, amikor a hadi események miatt Heves lakói a település elhagyására kényszerültek, gyermeke pólyájába helyezve szállította a harmadrend pénzét, hogy az biztonságban legyen a költözés során. A társulat tagjai havonta gyűlést tartottak az iskolában. A foglalkozások szigorú rendben, a nyári iskolaszünetben is folytak. Minden hónap első vasárnapján és a négy ferences főünnepen (Szeplőtelen Fogantatás, Szent Ferenc, Szent Antal, Portiuncula) közösen gyóntak és áldoztak az oltár előtt. A harmadrend tagjai az egyházi ünnepeken, eseményeken testületileg is megjelentek. Körmenetek alkalmával saját lobogójuk alatt vonultak. Szentségimádáskor mindig vállalták a hagyomány szerinti őrállást. A rendnek három kultusztárgyát ismerjük, mely a Balázs család tulajdona volt. Az egyik Szent Ferenc szobra, melyet Balázs László rendtag az Újtelepi templomnak adományozott. Az ünnepeken és körmeneteken hordozott lobogó lila színű, Szent Ferenc képével. Az oltárterítő fehér selyem, rajta a rend jelképével. Úrnapján hagyományosan a harmadrend készítette el a piros virágokból álló úrnapi sátrat, így annak oltárára a rend oltárterítője került. Ez a szokás napjainkban is él. 1 7 7. kép. Úrnapi virágsátor Szent Ferenc harmadik rendjének oltárterítőjével. Gy. Gömöri Ilona felvétele 1997. 1 6 Egri egyházmegye Schematizmusa 1930. és EFL. 1938. érseki látogatás jegyzőkönyve. 1 7 Klécz Istvánné Balázs Margit közlése. 257
