Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi katolikusok vallásos társulatai a két világháború között

8. kép. Szent Ferenc harmadik rendjének oltárterítője. Részlet. Gy. Gömöri Ilona felvétele 1997. Oltáregylet Az Oltáregylet fő célja az oltáriszentség tiszteletének elősegítése, ébren tartása. Az 1930-as években Hevesen 84-85 fő volt a létszámuk. l

8Az Oltáregylet kisebb, kb. tízfős csoportját férfiak alkották, akik ünnepélyes fekete ruhában, fehér ingben a szentségimádáskor az oltárnál álltak és a vastag, kb. 15 cm átmérőjű gyertyákat tartották. Farsang végén, a vasárnapi, hétfői és keddi napokon, szentségimádás idején még nagyobb szerepe lehetett az Oltáregyletnek. A három napos jelenlét biztosításában más egyesületek is részt vettek. Az egylet tagjai gondoskodtak a templom tisztántartásáról és virágozásáról is. Társadalmi szervezetek, mozgalmak Ide sorolhatók a különböző társadalmi csoportok rétegszervezetei: a diákegyesületek, legényegyletek, leányegyletek. Az ifjúsági szervezetek nemcsak nemek és korosztályok, hanem foglalkozási ágak szerint is tagolódtak. A szakma szerint szerveződő ifjúsági mozgalmak közül legelőször az iparos legények egylete alakult meg. Az első legényegylet Magyarországon 1856-ban hozták létre. A mozgalmat Adolf Kolping alapította, ezért csoport1

8 Egri egyházmegye Schematizmusai 1928-1941. 258