Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Gy. Gömöri Ilona: A hevesi katolikusok vallásos társulatai a két világháború között
Ha a „bokor" egy tagja nem tudott elmenni ilyen alkalommal a titokcserére, elvitték azt a házához, hogy ne maradjon ki belőle. Évtizedekkel ezelőtt a templomban a plébános is odafigyelt a csere idejére. Elhangzott a felszólítás: „Itt az Újhold vasárnapja, új titkot kell váltani", majd a pap megáldotta az oltár elé térdelő tagokat. A Társulatnak férfi tagjai is voltak, de főként asszonyok vettek részt benne. A csoport szerveződése leginkább a jó ismeretség alapján történt. Lehetett rokon, lehetett utcabeli is, de lényegesebb volt a régi baráti kapcsolat. A Társulathoz való tartozásnak nem voltak életkori határai. Többen már 1012 éves korukban tagokká váltak, közülük néhányan ezt napjainkban is - mintegy 50 év elteltével is - gyakorolják. A társulati tag felkérése természetes módon, megkérdezéssel, a titok átadásával történt. Ha az illető nem akarta vállalni, vagy elmaradozott, nem erőltették, újabb tagot kerestek. Az imacsoport a titokcserén túl is kapcsolatot tartott egymással. Együtt mentek a búcsúkba, együtt végezték a „Szent Család Járás" szertartását is. A „szálláskeresés" során minden este másik rózsafüzéres tagnál gyűltek össze a társulat tagjai a Szent Család keretezett képével. A „társulati anyák" általában előfizettek a Rózsafüzér Társulatok Értesítője és a Rózsafüzér királynéja c. folyóiratokra, melyek mellékleteikkel segítséget nyújtottak az imacsoportok működéséhez. 1 5 A Rózsafüzér Társulat ma meglévő kultusztárgyait a Balázs család ajánlotta fel, mivel több generáción át a csoport egyik legfontosabb alapját jelentették. A két lobogó közül a lila színű az 1930-1940-es években készült, a fehér selyem az 1950-es években. Mindkettő lobogó Szűz Máriát ábrázolja rózsakoszorúval, ill. a hátoldalukon Mária-monogrammal. Ugyancsak a család vásárolta a nagyméretű, fából készült rózsafüzért. Ha társulati tagot temettek, feltétlenül vitték a lobogót, koporsójára pedig a rózsafüzért helyezték. Szent Ferenc harmadrendje A hitbuzgalmi egyesületek legjelentősebb csoportjai a harmadrendek. Magyarországon 1942-ben hét szerzetesrendnek működött harmadrendje: a bencéseknek, a piaristáknak, a domonkosoknak, a ferenceseknek, a kapucinusoknak, a karmelitáknak és a szervitáknak. Összes tagjaiknak száma akkor meghaladta a harmincezer főt. A legnagyobb múltú és a legnépesebb harmadrend a ferenceseké volt. A legelső harmadrendet a rendalapító Szent Ferenc hozta létre. A harmadrendi közösségek a ferences rendházakhoz, a ferences atyák vezetésével működtek. 1 5 Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény. Folyóirat gyűjtemény 1915-1947 közötti lapszámok.
