Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi katolikusok vallásos társulatai a két világháború között

Gy. Gömöri Ilona A HEVESI KATOLIKUSOK VALLÁSOS TÁRSULATAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Vallásos társulatok, ún. konfraternitások már a középkorban működtek Magyarországon. A népi hitéletnek ezek a társas formái időről időre új lendületet kapva különböző testületi formákat hoztak létre. A XX. században a két világháború közötti időszak jelentette a vallásos társulatok virágkorát, amikor szinte a teljes egyesületi élet hitvalló alapon szerveződött. Csúcspontját az 1930-as évek jelentették, amikor a legnagyobb számban jöttek létre a jámbor társulatok, vallási alapokon működő mozgalmak és intézmények. A katolikus egyház látványos megújulása kifejeződött a hitélet megélénkülésében, a valláserkölcsi mozgalmak tömegméretűvé válásában. Templomok épültek, reneszánszát élte a szerzetesi intézmény. Az egyház erejének, tekintélyének, a hívek vallásos buzgóságának növelésére országos jelentőségű egyházi megmozdulásokat szerveztek. Hevesen a lakosság döntő többsége mindig római katolikus vallású volt, létszámarányuk a két világháború között meghaladta a 80%-ot. A felekezetnek óriási befolyása volt a település életére. Az egyház és a község közötti kapcsolatot kétoldalú megállapodás keretében szabályozták 1819-ben, mely 1950-ig irányadó volt. A község támogatta az egyházi épületek felújítását, vállalta iskoláinak fenntartását, biztosította a tisztségviselők javadalmainak egy részét. Az 1920 és 1945 közötti korszak plébánosa Hevesen Buczkó János volt, akinek tevékenysége révén az időszak keresztény nemzeti ideológiája a település életének szinte minden szeletére rányomta bélyegét. 1921-ben települt meg Hevesen a Szent Orsolya-rend. A Szmrecsányi érsek által vásárolt telken megkezdték az Orsolya-Zárda építését. Négy apáca költözött ide - Práll Irén M. Valéria, M. Icsaszuy Jozefina Xavéria, Csizmazia Anna M. Ildefonza, M. Wahl Etelka Berchmana -, ők lettek a zárdai elemi iskola tanítói. Szinte kezdettől kb. 40 magántanulót is oktattak és az iskola 1933-ban nyilvánossági jogot szerezve polgári leányiskolává alakult. A megélénkült hitélet egyik jele volt, hogy a község főterén - melyet 1930ban a plébános javaslatára neveztek el Szent Imre térnek - gyakran tartottak táboAz egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2008. 247