Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi katolikusok vallásos társulatai a két világháború között

ri miséket, katolikus ünnepségeket. A lakosság vallásos buzgóságának növekedé­sét mutatja, hogy a külterületi helyeken 14 keresztet és szobrot emeltek. 1 Az 1930-1940-es években mintegy 30 bejegyzett egyesület működött Heve­sen. Összetételük képet ad a helyi társadalom rétegzettségéró'l. Minden társadalmi osztálynak, sőt foglalkozási ágnak megvolt a saját társulata, melyek között szinte egyáltalán nem volt átjárás. Ugyanakkor egy-egy személy több egyesületnek is tagja lehetett, de csak társadalmi hovatartozásának megfelelő körben. A témával foglalkozó kutatók is megemlítik, hogy Heves társadalmának úgyszólván minden rétege beletartozott valamely társadalmi egyesületbe. Ebből csak a mezőgazdasá­gi munkásság maradt ki, akik nem rendelkeztek semmiféle egyesülettel. 2 A község vallási felekezetei közül a katolikus egyháznak és az izraelita fele­kezetnek voltak bejegyzett szervezeteik. A katolikus jámbor társulatok többsége a népi hitélet társas formái közé sorolható, melyek nem is igényelték a hivatalos be­jegyzést. így létezésükről, a tagok létszámáról mindössze visszaemlékezések alap­ján és családi feljegyzésekből tudunk. Az egyházi schematizmusok főként az 1930-1940 közötti években tartalmazzák a vallásos egyesületek létszámát. Heves vármegyében az alispán kezdeményezésére 1902-ben írták össze járá­sonként a működő szervezeteket. A 12 hevesi egyesületből 4 kifejezetten izraelita egylet, viszont katolikus egyetlenegy sincs köztük. 3 Ugyanakkor feltételezhető, hogy léteztek önszerveződő vallásos társulatok, mint pl. a Rózsafüzér Társulat. A hitbuzgalmi egyesületek később sem kerültek hivatalos bejegyzésre, meg­maradtak a népi vallásos ájtatossági formák kereteiben. Nyilvántartásba főként azok a társadalmi szervezetek kerültek, melyek felső kezdeményezésre vagy or­szágos szervezet mintájára, esetleg azok tagszervezeteiként jöttek létre, (legény­és leányegyletek, cserkészek és leventék szervezetei) A vallásos társulatok, szervezetek, mozgalmak és intézmények funkciójuk szerint három csoportba sorolhatók: 1. Hitbuzgalmi egyesületek, 2. Társadalmi szervezetek, mozgalmak. 3. Szociális mozgalmak és intézmények. Hitbuzgalmi egyesületek Ide tartoznak azok az egyesületek, melyeknek elsőrendű célja a vallásos lelkület elmélyítése, a keresztény hit tartalmának megismertetése, a keresztény erkölcsi el­veknek átvitele és megvalósítása a mindennapi életben, a hitélet fellendítése. Kul­1 GY. GÖMÖRI Ilona 2001. 299-300. 2 HORVÁTH László 2001. 253. GRÚZ János 1969. 71. VÖRÖS Dezső 2001. 355. 3 HML. Alispáni iratok IV-404/a/73. 45.19/1902. A hevesi járásban lévő olvasókörök és művelődé­si egyletek összeírása 1902. aug. 9-én. HORVÁTH László 2001. 252. 248

Next

/
Thumbnails
Contents