Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Misóczki Lajos: Turisztikai és természetvédelemi törekvések a Mátravidéken a XIX-XX. század fordulójától 1950-ig
A közgyűlés az egészségügy-turizmus-erdő- és földművelésügy hármas kapcsolatát a természetvédelem-gazdaságosság ügyével fogta egybe. Az előadók és hozzászólók a századvégi hazai idegenforgalmunkról, benne többen is a Mátra fejlődő turisztikájáról beszéltek. Az egyik budapesti orvos a tiszta környezetű Mátravidék látogatását javasolta: „A fővárosnak nincsenek kellő számú és kiterjedésű parkjai... Az egész várost a legkülönbözőbb, füstöt ontó vagy egyéb, levegőt rontó ipartelepek veszik körül... Ki a főváros légköréből, hacsak lehetséges, hegyek közé, hosszas kirándulással egybekötve... " , 2 Az orvos még a Mátra előnyös, vasúti megközelítését is közre adta a vonatok budapesti indulásától gyöngyösi érkezéséig. Hozzászólását ezzel zárta: „Egyenesen neki, kirándulásunk fő célpontjához, Benére! Eel, tehát Benére!" 1 3 Szinte megerősítette ezt a javaslatot a jeles egri történésznek, Kandra Kabosnak, a még 1889. augusztus 15-én, Benén felolvasott, a Bene vára a Mátrában című tanulmányának kiosztása különnyomatként. Ennek záró fejezetében hangsúlyozta: „Bene, mely a hegyek által 3 oldalról védett, s csak délnek nyílt, - klimatikus hely 350 m magasságban... Eőleg a főváros (lakóinak - M. L.) olcsóbban és könnyebb szerrel megközelíthető. " 1 4 Ezekhez az előnyökhöz kapcsolódott dr. Gergelynek még a közgyűlés nyitó napján megfogalmazott előterjesztése, amit a küldöttek el is fogadtak: Legyen Bene turisztikai tájközpont, országos üdülőhely, klimatikus gyógyfürdőhely. Az előterjesztés pontjai között a közegészségügyi - turisztikai-tájvédelmi vonatkozások, mint alaptényezők kaptak helyet. „Benének a maga nemében páratlan kincse a pompás levegője, kristálytiszta forrásai és a pisztrángoktól hemzsegő több patakja. Különösen a benei levegőnek, mint hegyi levegőnek gyógytani szempontból előnyös tulajdonságai: 1. Teljesen por- és füstmentes; 2. üde; 3. kellemetesen párás; 4. a közönséges légkörnél ritkább; 5. illatdús. Ezek miatt alkalmatos szembetegségek, garat- és légcsőhurut, tüdőbetegség, szív- és hasi szervek betegsége és csúzos bántalmak gyógyításához. " 1 5 Ráirányította az „illetékesek" figyelmét Benére és a Mátrára, a küldötteken át a felvidéki megyékre, hogy a felsoroltak miatt mennyire szükséges a környezet, a természet megóvása, a tájvédelem. Ha meg is mosolyogjuk az öt pont némelyikét, nemes ügyről szólt mindegyik. A hiányosan fennmaradt jegyzőkönyvek szerint előbb az orvosok előadásai és hozzászólásai, majd a turisztikai szakemberek, végül a gazdasági egyesületek képviselői beszéltek. A 14 vármegye küldöttei közül 11 tartott felolvasást vagy kiegészítést. Elénk vita kerekedett, mert voltak, akik a turistákat „a környezet hívatlan 1 2 Uo. MgO jkv. T. 1 3 Uo. 1 4 KANDRA Kabos 1890. 53-54. 1 5 GYVT VB MgO iratai, 1890. T. Felterjesztés gróf Szapáry Gyula belügyminiszterhez, 1890. jún. 28., fogalmazvány. GERGELY Imre 1890. 7-9. 239