Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Misóczki Lajos: Turisztikai és természetvédelemi törekvések a Mátravidéken a XIX-XX. század fordulójától 1950-ig

károsítóinak, sőt a tűzrakásaikkal hóhérainak"

1

6 minősítették; feltehető, szalonnacsurdításról vagy bográcsgulyás készítéséről volt szó. Azonban a többség éppen a védőinek tartotta, „akik pátyolják az őstermészetet példás... mozgásukkal, és óvják a táj kellemét".

1

7 Az utóbbiak mellett szóltak a liptóiak, szepesiek és a sárosiak, akik fényképekkel igazolták, a „kirándulók után tisztán marad a környezet... sehol szennyezés, sehol kravaly(?) sem télen, sem máskor",

1

8 A honti küldött elmondta, „sem fák, sem erdei virágok, de sőt még fagallyacskák, virágok tépkedése sem ismert a kirándulók erdei ösvényein".

1

9 A sárosiak és borsodiak a fürdőhelyek és erdei források megőrzött tisztaságáról, a Heves vármegyei alispán, Kaszap Bertalan az egri fürdők „felette nagy tisztaságáról" beszélt. A gazdasági egyesületek küldöttei (9-en) elmondták, éppen a turisták bejelentései alapján tudták meg, mely erdőrészen vagy erdei réten, tisztáson milyen kártevők - hernyók, üszkösödések - pusztítottak, és gyors beavatkozással a gazdászok, uradalmi intézők és erdészek elháríthatták a természeti, környezeti károkat.

2

0 A június 27-i, reggel folytatott közgyűlésen mind a délelőtti, mind a délutáni témákra, eseményekre csupán következtethetünk a jegyzőkönyvi töredékek alapján. Kiderül, a gyöngyösi és Heves vármegyei küldöttek számítottak a lendületes idegenforgalom hasznára. Kandra említett, 1889. évi tanulmánya éppen a tanácskozási hely nehéz gazdasági helyzetéből indult ki. Bene szorító helyzetéből a kivezető utat az idegenforgalom további fejlesztésével akarta megmutatni. Ugyanis a vízimalmoknak és kallóknak, amelyeknek Bene még a XIX. század közepéig is gazdasági előnyeit köszönhette, „korunk sistergő gőziparának lőnek szomorú áldozatai". 2

1 A HMGE képviselője, Csomor követendő példaként állította a benei Birnbaum Jánosné és Imrik János malomtulajdonost, akik turisták fogadására és vendégül látására rendezték be a környék (elsősorban Gyöngyös - M. L.) gőzmalmaival versenyképtelen vízimalmaikat.

2

2 A HMGE másik tagja az egri-visontai borvidék érdekében szólt: „Meg kell ragadni az alkalmat a Mátra környéki községeknek az idegenforgalom erősítésére, a benne rejlő lehetőségek és adottságok, máskülönben a gazdasági előnyök kihasználására. "

2

3 (Mennyire találó az idegen1

6 GYVT VB MgO 1890. Az 1890. jún. 26-28-i jkvek 1

7 Uo. 1

8 Uo. 1

9 Uo. 2

0 Uo. 2

1 KANDRA Kabos 1890. 53. 22 GYVT VB HMGE, az 1890. jún. 27-i köteg. T. MO jk. II., III. Előzetes utalás: A Mátra nevű közlöny 1888. aug. 7., 11. Hanák Kolos: Mátravidék. SELMECZI KOVÁCS Attila 1984. 350. Selmeczi kimutatása szerint 1909-ben csupán 4 malom működött, „a többi nyaralóként, fürdőként vagy erdészlakul szolgált". Uo. 23 GYVT VB HMGE. az 1890. jún. 27-i köteg. T. 240