Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

B. Gál Edit: Adatok Orczy Lőrinc életéhez a források tükrében

Polgár Társaiknak szolgáljanak lehető képpen, jámbor Jobbágyaikat is segittsék, hogy ugy bő áldás szállyon Reájok a Mennyei Atyától, melyre hogy Isten ő Szent Felsége őket mind fejenként segittse szivemből kívánom. Sigl Pest die 17 Maj Anno 1789 Báró Orczy Lőrinc A két végrendelet felépítésében sok hasonlóságot látunk, ugyanakkor világosan kiolvasható az eltelt több mint 30 év alatt végbement vagyoni gyarapodás is. Ha lépésenként, pontonként nézzük végig a két írást, mindjárt az elején szembetűnik, a temetési hely változása. A tanulmány elején már szóltunk róla, hogy a családi temetkező hely a Szent Bertalan templom kriptája volt, s 1756-ban még ez tűnt „természetes" nyughelynek. II. József azonban új temetkezési rendeletet adott ki, amelynek értelmében megtiltotta a kriptában való temetkezést, s a már meglévő kripták befalazását és földdel való feltöltését is elrendelte. A rendeletet Gyöngyösön maradéktalanul végrehajtották, s a városban 1789 és 1800 között nem találkozunk kriptába való temetéssel. Második végrendeletében, maga Orczy is hivatkozik erre a királyi „rendelésre", s ezért változtatja meg végakaratát, Tarnaörsöt vagy Újszászt jelölve meg temetkezőhelyül. Az első végrendeletben három leányára összesen hatvanezer forintot hagy oly módon, hogy 15 ezret örökít fejenként mindegyikükre és 5-5 ezret biztosít esküvőjükre, ha férjhez mennek. Az összeg hagyományozódik, tehát valamelyik lány halála esetén jussa a másik kettő között osztódik szét. A második végrendeletben már egyenként hagy a leányaira 70-70 ezer forintot örökségül, melyből a lányok már az ő életében is felvehettek részleteket. Az első, 1756-os végrendeletben két olyan pont van, amely a másodikban egyáltalán nem szerepel. Az egyik a könyveiről tett rendelkezés. E szerint a könyvek fel nem oszthatók, hanem az idősebb fiú, József felügyelete alatt maradnak, s felhívja őket annak további közös gyarapítására. A történeti irodalomból tudjuk, hogy Orczy Lőrinc a korban is jelentős, állítólag 8200 db-os könyvtárral rendelkezett. E könyvtár jelentős része (vagy talán teljes egésze) valószínűleg a tarnaörsi kastélyban volt, Gyöngyösön ugyanis nem építtetett könyvtárat a főúr. Felmerül ugyanakkor a kérdés, vajon hogyan kerülhettek a 19. századra mégis a városba a könyvek. Nos Orczy Lőrinc, miként végrendeletében is mondja idősebb fiát, Józsefet bízza meg a könyvtár gondozásával. József, miután feleségül vette Berényi Erzsébetet kezével hozzá jutott a gyöngyösi Haller-Berényi kastélyhoz, s ezen kívül az atyai örökségből is ő kapja a mátraalji városi részeket. A helytörténeti irodalomból és forrásokból ismeretes, hogy sok időt tölt itt a településen, sőt az apa által építtetett barokk kastélyt is ő alakítja át először. A tarnaörsi birtok ugyanakkor László kezén marad. Talán ez az az időszak, amikor az Orczy könyvtár - esetleg annak egy része - a városba érkezik. Különálló épületet a családi fegyver-, levél- és könyvtár 198