Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

B. Gál Edit: Adatok Orczy Lőrinc életéhez a források tükrében

csak 1826-ban, II. Lőrinc idején kap a régi, a város főterén álló, Orczy István által kialakított rezidencia átépítésével. József halála (1804) után ugyanis Orczy II. Lőrincre hagyományozódott mind a levél, mind a könyvtár felügyelete, kezelése. A másik, csak az 1756-os végrendeletben szereplő pont, a 16., amelyben szintén a város főterén álló egyik épületből árvaházat kíván kialakítani a földesúr. Magyarországon a 18. század az árvaházak alapításának időszaka. Az első ismert árvaházat Sartorius Szabó János 1740 körül hozta létre, míg Pesten csak 1772-ben merült fel a gondolat a városi tanács tagjaiban az árván maradtak gondozásáról.

26 Orczy Lőrinc rendelkezése tehát aránylag korainak mondható, s egy kisváros keretein belül feltétlenül haladó, vagy ahogyan ma mondanánk, modern felfogást tükröz. Goda successor fundusára egy Eszterházy Katalin és Orczy István között, az 1730-as évek elején létrejött házcsere kapcsán tesz szert a család.

2

7 Az itt álló épületért 300 forintot fizetett Orczy István. Ezt az épületet valószínűleg lebontották, mert az 1736-os végrendeletben az szerepel, hogy „most építek a városban Godaféle ház nevűt, az szegleten az templom szomszédságában"

2

8. Az ekkor felépített 2. kép. A Szent Bertalan templom és a Gazdasági és Kereskedelmi Bank Rt. emeletes épülete között látható földszintes kis ház az ú.n. Goda-féle ház. (86.373.1) 2

6 LECHNER Jenő dr. 1917. 2

7 MOL P szektio Elenchus 2

8 MOL P.519, 13. es. Boy Nr. 43. 199