Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza

Az I. kötetben látható az 1688. január 8-án készült Unterberger-féle helyszínrajz fényképe.

1

2 A minoriták telkén álló, a szerző által korai barokk templomnak vélelmezett építmény azonban egy török mecset alaprajza.

1

3 A mecsetet 1688. március 21-én Fenesy György püspök szentelte fel, amelyet a minoriták 1712-ig szinte változatlan formában használtak. (Leltár 2.) A mecset átalakításával kialakítandó templom építési költségeit azonban a szerzetesek csak Telekesy István (1699-1715) püspökségének idején gyűjtötték össze, de a munka 1716-ra is csak részben készült el. (Leltár 3.) Ennek a sokszögzáródású templomnak és a később kialakított, három épületszárnyból álló rendháznak az alaprajza csak Hazael Hugo 1753-ban készült várostérképén látható először.

1

4 A második probléma az, hogy 1687 előtt minorita szerzetesek nem éltek Egerben. A minorita szóhasználat ugyanis anakronizmus akkor, ha ezt középkori adatok esetében említik, ezért e név kialakulásának folyamatát röviden össze kell foglalnunk. Az Assisi (Szent) Ferenc által megszervezett koldulórendi közösség szabályzata 1210-ben szóban, majd 1223-ben írásban kapta meg a pápai jóváhagyást. így jött létre az Ordo Fratrum Minorum, a Kisebb Testvérek Rendje, rövidebben fratres minores. A rendalapító 1226-ban bekövetkezett halála és 1228-ban történt szentté avatása után mindkét irányzat szerzeteseinek gyűjtőneveként a fratres Franciscani is elterjedt. Kezdetben még a szegénység legszigorúbb formáját választották, azaz sem a személy, sem a közösség nem birtokolhatott semmit. Néhány évtized múlva azonban a rend tagjainak egy része úgy vélte, hogy a rend tagjainak saját tulajdona ugyan nem lehet, de a szerzetesközösség (a konvent) ingó- és ingatlan vagyonra is szert tehet. Ez utóbbiak önálló irányzatként pápai engedéllyel 1250-ben felvették az Ordo Fratrum Minorum Conventualium nevet. A rendalapító szabályzatát továbbra is szigorúan megtartók ettől kezdve az Ordo Fratrum Minorum Observantiae nevet használták. Ezek rövid formái a fratres minores conventuales és a fratres minores observantes. Az obszervánsok és a konventuálisok között mintegy háromszáz évig tartó, nehezen eldönthető elvi viszálykodás kezdődött. Végül 1517-ben a pápa a nagy többségbe került szigorúbb fegyelem követőinek kérésére úgy döntött, hogy a két irányzat (az addig használt megkülönböztető nevüket megtartva) két önálló renddé alakulhat át. A mai magyar szóhasználatban csak ettől kezdve lehet a volt konventuálisokat minorita néven említeni. A franciskánus, ferences, ferencrendi megnevezés a volt obszervánsokat jelenti.

1

5 1

2 HMM I. 114. - Az eredeti helyszínrajzot a Magyar Országos Levéltár őrzi: Magyar Kamara archívuma, E 210 , Miscellanea, Fasc. 2025. (48). 1688. 8. Januarii. Situationsplan. 1

3 (A helyszínrajz részletes elemzése A telek beépítési vázrajza című fejezetben olvasható.) 1

4 KOVÁCS Béla 2006. Térképmelléklet. 1

5 A ferences rendtörténet rövid, de részletes összefoglalója: www.omf.hu 137