Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza

A harmadik probléma az, hogy a középkori ferencesek templomának és kolostorának egyértelműen bizonyítható helyét (a Szaicz Leó utcában álló mai szervita templom és rendház telkét)

1

6 a szerzők megkérdőjelezik, mert egyházi hagyományra hivatkozva ezt a klarissza apácák kolostorának vélelmezik.

1

7 Félreérthető és további zavart okozó a kötetnek egy másik helyén olvasható szövegrésze is, amely szerint a ferencesek „ 1307-ben nagy telket kapnak a püspöktől, amely nyugatra az Eger folyóig ért, tehát a patak keleti partján (talán a Buttler ház helyén). Szűz Máriáról nevezett templomuk híres búcsújáró hely... Mellettük volt a harmadrendű apácák (beginák) háza is. (1357: DL 96361. 1402: Dl 89713. " A szóban forgó telek azonban nem lehetett a kolostor telke, mert ezt 1326-ban a ferencesek azért adták el 10 márkáért Péter egri kanonoknak, hogy kolostoruk öreg falait ki tudják javítani.

1

8 A Miklós őrkanonok és egri püspöki vikárius által 1357-ban kiadott oklevél nem említi a beginák házát, hanem arra kötelezi Visnyói István három fiát, hogy Skolasztika nevű mostohaanyjuknak, az egri Szűz Mária egyház beginájának a már korábban megítélt 5-5 királyi forintot hiánytalanul fizessék ki. A beginák szerzetesi fogadalmat nem tettek, ezért nem apácák, hanem világi személyek voltak. Egy részük közösségben lakott, legtöbben azonban világi életet éltek és környezetükben rendszeresen gyakorolták az irgalmasság testi cselekedeteit. Lelkiéletük gondozását általában a koldulórendek szerzetesei vállalták magukra. Skolasztika is ilyen asszony lehetett, ezért személyének említéséből nem lehet közösségben élő beginák házára következtetni, illetve ezt a nem létező házat klarissza kolostornak megtenni. A ferencesek Egerben történő megtelepedésének időpontját az egyháztörténészek közül egyesek 123l-re, mások 1239-re, vagy a XIV. század harmincas éveire teszik. A XVIII. században írt egri ferences História Domus szerint ez csak 1481 körül történt.

1

9 Nagy valószínűség szerint a XIII. század második felében már biztosan itt éltek a konventuális ferencesek. A kolostor lakói közül már 1306ból ismerjük Jakab gvárdián és Mihály lector nevét, akik András egri püspök 1275-ben kelt oklevelét írták át. A fentebb említett nagy telket Márton püspök adományozta neki. A Boldogasszony tiszteletére szentelt templomuk a XIV. szá1

6 KOVÁCS Béla 1966. 74-75. 1

7 HMM II. 362, 478. - A női rendet 1212-ben alapította Assisi (Szent) Ferenc követője (Szent) Klára, Ordo Sororum Pauperum (Szegény Nővérek Rendje) néven. Az alapító halála (1253), illetve szenttéavatása (1255) után a rend neve Ordo Monialium Sanctae Clarae lett, amely a magyar klarissza névadás alapja. Vö: MKL VII. 6. klarisszák címszó. I

S KOVÁCS Béla 1966. 75. 1

9 HMM I. 362. 138