Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza

tiszteletek rendje, 189r-l 97r: Az ebédlő és a közös helyiségek leltára A-V, 198r-208v: Káptalani gyűlések határozatai, 209r-212v: A konyhai felszerelések leltára A-V, 213r-217v: Kegyes alapítványok jegyzékének folytatása, 229v-240v: Vegyes tárgyak leltára A-V, 241r-256v: Berendezési tárgyak leltára A-V, 257r-264v: Az áttért protestánsok jegyzékének folytatása, 265v-277r: Káptalani gyűlések határozatai, 278r-281v: Házfőnökök és rendtagok névsora, 359r-368v: Könyvek jegyzéke C-G, 372r-373v: Iratok jegyzéke, 378v-381v: Könyvek jegyzéke A-C. (A magyarra fordított dőlt betűs címek az 1749-ben felvett leltári csoportokat jelölik.) * * * Az Inventarium illetve a Leltár épületleírásainak részletes elemzése előtt feltétlenül szükséges néhány kérdés tisztázása, mert a Heves megyei műemléki topográfia köteteiben a minorita templomról és rendházról több olyan félreérthető megállapítás olvasható, amelyeket nem lehet elfogadni. A II. kötetben jelzet nélküli utalás van az Andreas Unterberger kapitány által 1688-ban készített és a mai Dobó teret is ábrázoló helyszínrajzra, „amelyen a minoriták temploma (a középkori sokszögzáródású templomból mecsetté átalakított, majd a szerzetesek által használatba vett épület) látható, a patak partjához szorosan kiépítve. Ennek homlokzata, illetve bejárata az Eger patakon átvezető fahíd feljáratához nyílott, tehát a mai tér keleti térfalát alkotta." Egy másik helyen azt olvashatjuk, hogy „a templom állítólag azonos volt azzal a középkori egyházzal, amelyet a minoriták a középkor folyamán bírtak. " A kérdéses rajzon ábrázolt alaprajz tehát azt bizonyítja, hogy „a törökök által birtokba vett keresztény templomon nem sok változtatást tettek, s így az ősi alaprajzát a felszabadulás éveiben még őrizte. "

8 A fent idézett szövegrészekkel kapcsolatban több probléma is felvetődik. Az első az, hogy mai Dobó téren a középkorban sem templom, sem kolostor nem állt. A város középkori topográfiájára vonatkozó okleveles adatok vizsgálata alapján ezt egyértelműen állíthatjuk.

9 Kétségtelen, hogy 1687. december 19-én, tehát a török katonaság kivonulását követő napon a minoriták a jelzett helyen egy olyan telket kaptak a Antonio Caraffa tábornoktól, várost felszabadító sereg főparancsnokától, amelyen egy török mecset és öt lakóházház állt.

1

0 (Nem lehetett véletlen, hogy a Caraffa-ezred tábori papja lett az első rendfőnök.)

1

1 8 HMM II. 228, 235-236. 9 KOVÁCS Béla 1965. 1

0 KOVÁCS Béla 2006. 21, 122. Az itt szereplő összeírások közül az egyik csak három házat említ. - Leltár 1. 1

1 Inventarium 278r. 136