Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Komjáti Zoltán: Adalékok Gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz
csony után, ónodi egynéhány katona szegény falunkba bejövén és Varga János házára rámenvén, rútul megkínozták és az verésivei meg nem elégedvén, karját karddal általverték és házát feldúlván, mindenben zsákmánt hántanak. Azonban falunkban lakozó embereink - hallván ezen csintalanságokat odamentenek. Szólott közülük Diák András: 'Haggyátok békit, vitézek, ennek az embernek, ihol az páter, kezes lészen érettünk, oda megyen, valahová kívánjátok.' De ezzel semmit sem gondoltanak, hanem Diák Andrásnak ezen szólásáért neki estenek és földre verték. Egy imegben lévén, sarkantyúikkal az testét keményen megsarkantyúzták. Az lóra, hogy fel akarták tolni, nem örömest akart nyavalyás felülni, azt is főbe vágták. " - vallja a tarjáni lakosoknak a megyei közgyűlés elé 1681. január 8-án került levele. 5 6 1720. október 24-én Koháry István Gömrei János nevű gazdatisztje által testimonialist kért a régi törvények adta kiváltságok bizonyítására és bemutatására, mivel a püspök emberei a megszokotton kívül másodszor is beszedték a tizedet Gyöngyöstarjánból, mintha nem ismerték volna a decima beszedéséről szóló királyi törvényt. Koháry István tiltakozott, s egyben kijelentette, hogy jobbágyait nem lehet megvádolni és vétekül felróni nekik, hogy megtagadták a tized befizetését, ha a szokásos tizedszedési időn túl próbálják másodszor megterhelni őket. Ha pedig hasonló eset ismét előfordulna, további megegyezésről szó sem lesz, és ő ismételten tiltakozását fogja kifejezni azzal, hogy bizonyító okiratot kér. 5 7 Koháry Istvánnak a gyöngyöstarjáni tizeddel kapcsolatban már volt peres ügye 1693/1694-ben az akkori egri püspökkel 5 8, s habár eddig békésen megfért Erdődy Gáborral, most az egymásnak való ellenemondás megint robbanásteljes hangulatot teremtett, ami később elfajulni látszott: 1720-1723 között szinte jogi háború dúlt az országbíró és a püspök között. Koháry ezen a birtokon is akadályozta a püspöki tized beszedését. 5 9 Gyöngyös A város birtokainak jelentős része tartozott Koháry István keze alá, aki az apjától örökölte. István senior 1647-ben a Forgách-októl vette zálogba az ún. „szécsényi uradalom" részeként 6 0, de itt az említett család megtarthatta némely birtokait, mert a komposszesszorok között megtalálható a nevük (Forgách Ádám), de a Koháryakkal 5 6 HML IV-l/b, 6. doboz, 1681: 4 5 7 HML IV-l/a, 14. kötet, 258. 5 8 MOL E 200. 11. csomó, 32. tétel, B„ 1693. szeptember 7-i okirat 5 9 HML IV-l/a, 14. könyv, 354-355.; IV-l/b, 27.doboz, 1721:81; Uo. 1722:30, IV-l/a, 14. könyv, 542-543. 6 0 MOL P 392 Lad. 55. No 83. 125
