Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan
való megérkezése után három nappal Rüsztem pasa elfogatta és láncra verette, a nála lévő iratokat és leveleket elkoboztatta, majd megszigorította a Habsburg követség őrizetét. 12 9 A küldöttekkel való kemény bánásmódot minden bizonnyal a pasa újabb magánakciójának tulajdoníthatjuk, ugyanis amikor a szultán egy időközben megejtett vadászatról visszatért, és megtudta a történteket, július 18-án szabadon bocsátotta Silviano-t, a lefoglalt levelezést pedig átadatta Malvezzinek. 13 0 A szultán jóindulata sem tartott azonban sokáig. Nem sokkal később a Habsburg rezidensre is lecsapott a porta szigora, és fogságba vetették a követet titkárával együtt. 13 1 Ferdinánd felettébb megütközött a hír hallatán, és azzal kapcsolatosan fejezte ki reményét, hogy erdélyi intervenció sikeres lezárulta utána a török majd szabadon bocsátja portai képviselőjét.' 3 2 Mint azt Malvezzi későbbi leveléből megtudhatjuk, elfogatásának okaként Ferdinánd erdélyi katonai akcióját, és az éves adó meg nem fizetését hozták fel. 13 3 A porta szemszögéből nézve ugyanis az állandó rezidens feladata lett volna az évi adó rendszeres megfizetésének biztosítása, és a két állam közti béke fenntartása, és aki erre képtelennek bizonyult, annak bűnhődnie kellett. 13 4 Bécs képviselője ekkor titkárát, Angelo Rachani-i küldte a királyhoz, hogy az esedékes adó megfizetését meggyorsítsa, és ezzel reményei szerint elhárítsa a fenyegető veszélyt Magyarország és Erdély feje felől. Malvezzitől október 12-ét követően már nem érkezett több tudósítás Ferdinándhoz, csupán Angelo Rachani november végén keltezett leveléből 13 5 értesülhetett a király a legfrissebb történésekről. Korábban az történt ugyanis - mint azt már említettük -, hogy az önkényeskedő Rüsztem pasa elkoboztatta az Antonio Silviano által hozott leveleket, ám mivel azok titkosírással voltak írva, azok tartalmát nem sikerült megfejteniük. A küldöttet azonban nem sokkal később a szultán parancsára szabadon engedték, aki bepanaszolta Rüsztem pasát annak portai ellenlábasánál, Ahmed pasánál. A szultán a történteken felháborodva még meg is botoztatta volna az önuralmát sorozatosan elvesztő nagyvezírt, ám Roxelane és Mihr-ü-Mah ismételten megmentette a pasát a rá váró megalázó büntetéstől. Rüsztem így újra szabad kezet kapott, és kihasználva a portán egyre növekvő, Habsburg ellenes hangulatot, a beteg Malvezzit a díván elé cipeltette, ahol alaposan lekorholták a követet, majd a meghallgatás vé12 9 U.O., AT i. m. 239. Malvezzi Ferdinándnak, 1551. július 21. 13 0 U.o. 13 1 A fogságba vetés pontos dátuma nem ismert, valamikor július végén, illetve augusztus első felében történhetett. 13 2 AT. i. m. 241. Ferdinánd Malvezzinek, 1551. szeptember 15. 13 3 AT. i. m. 242. Malvezzi Ferdinándnak, 1551. október 12. 13 4 PETRITSCH, Ernst Diete 1991. 13-as számú regeszta. 13 5 AT. i. m. 243. Angelo Rachani Ferdinándnak, 1551. november vége. 102