Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

geztével titkárával együtt egy fekete-tengeri börtönbe záratták.

13

6 A kemény eljárás hátterében több okot hoztak fel Malvezzi számára: a törökök által várt rendkívüli császári követ meg nem érkezése, az adó elmaradása és Ferdinánd erdélyi intervenciója együttvéve vezetett ahhoz, hogy beteljen a pohár Sztambulban a Habsburgok politikájával szemben. Nem sokkal később a portán újabb híreket kaptak Erdéllyel kapcsolatban,

137 és Ferdinánd egy levelét is kézhez vették, amelynek következtében augusztus 27-én Yedikuléba vitték át a két foglyot, ahol enyhítettek az őrizetükön. Ezt követően október 10-én, egy megbeszélésen közölték velük, hogy Ferdinándnak gyorsan meg kell fizetnie az éves adót, és egy különleges meghatalmazottat kell küldenie a Sztambulba, aki bocsánatot kér a király nevében az erdélyi akcióért -amennyiben ez nem történne meg, abban az esetben egy Erdély és Bécs elleni támadással kell hogy számoljon az udvar. Megegyeztek a felől is, hogy Rachanit a szultán engedélyével Bécsbe küldik, hogy személyesen tárja a kialakult helyzetet Ferdinánd elé. Tovább rontotta Magyarország és a Habsburgok kilátásait a háború elkerülésére az oszmán belpolitika aktuális helyzete, hiszen a sokáig komoly konfliktussal kecsegtető szultánfiak összecsapása, és az abba való szultáni fegyveres beavatkozása ekkor valószínűtlennek látszott. Emellett pedig a perzsa hadszíntéren is jóval kevesebb harci cselekmény történt, mint korábban, amely megint csak nem kedvezett a Magyarország és Erdély helyzetének. Malvezzi a történtek alapján úgy vélekedett, hogy a királynak sürgősen meg kellene fizetnie az éves adót, illetve erről írnia is kéne a nagyvezírnek, és megvesztegetni az egyébként rendkívül pénzéhes Rüsztem pasát ahhoz, hogy a török offenzívát elkerüljék. A megbeszéléseket követően a Habsburg rezidenst továbbra is fogságban tartották, és sorsát Rachani bécsi útjának az eredményétől tették függővé, amellyel kapcsolatosan pedig - mint Rachani leveléből megtudjuk - a francia követ, Aramon, minden eszközt felhasznált, hogy a küldött utazását hátráltassa.

13

8 Az Udvart megrémiszthették a bontakozó történések, ám sem a török által kért adót nem fizették meg, sem különleges követet nem küldtek a portára, ám ennek ellenére még az utolsó utáni órában is megpróbáltak levélben alkudozni a törökök13

6 A török fölényes viselkedése diplomáciai területen több téren is megmutatkozott ekkoriban. így például a budai pasa csak magyar nyelven volt hajlandó levelezni Béccsel a XVI. század közepétől, arra kényszerítve így az udvart, hogy a haditanács aktuális elnöke, vagy később még II. Mátyás király is díszesen megírt magyar nyelvű levelekben tárgyaljon a budai török pasákkal, és állandó magyar nyelvű fogalmazókat vegyen maga mellé, mivel a latin vagy német nyelvű leveleket a pasák válaszra sem méltatták. TAKÁTS Sándor i. m. 54. 13

7 Itt valószínűleg György barát politikai játszmáinak újabb fejezetére, illetve az ez idő tájt történt erdélyi adómegfizetésre lehet gondolni. BARTA Gábor 1979. 105-106. 13

8 AT i. m. 243. Angelo Rachani Ferdinándnak, 1551. november vége. 103