Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan

Béccsel.

10

6 Nem sokkal korábban pedig még ő és a francia követ

10

7 voltak azok, akik egymással párhuzamosan tudósították a portát arról, hogy Károly az elfoglalt észak-afrikai kulcspontokat megerősítteti.

10

8 Franciaország portai rezidense is igen nagy veszélyt jelentett a Habsburgokra, talán csak annyi különbség volt a velencei küldött és közte, II. Henrik képviselője között, hogy Aramon - kollégájával ellentétben - láthatólag nem állt mindig a helyzet magaslatán, ugyanis valószínűleg az ő hibájából szakadt meg egy rövidebb időre a diplomáciai összeköttetés a Sztambul és Párizs között 1550 nyarán.

10

9 Nem sokkal később Aramon el is hagyta Konstantinápolyt, 35.000 dukát adósággal a háta mögött. Távozásának okáról pedig a kortársak is csupán találgatni tudtak.

1,

0 Malvezzi egyik levele ezzel kapcsolatosan azt engedi sejtetni, hogy személyesen neki is nagy szerepe lehetett Aramon távozásában, mivel az állandóan pénzhiánnyal küzdő francia ellen ő piszkálta fel a neki kölcsönt nyújtó hitelezőket."

1 Aramon ugyanis 1550 végére már nem csupán a keresztény, hanem a sztambuli török és zsidó kereskedőknek is jelentékeny összeggel tartozott."

2 Ám a konstantinápolyi francia diplomácia irányvonala ennek ellenére mit sem változott. A földközi-tengeri válság elmélyülése idején Malvezzi portai tárgyalásokkal próbálta meg menteni a menthetőt, amiben a franciák részvételére is igényt tartottak volna, ám mivel ők nem jelentek meg a kérdéses megbeszéléseken, az udvar képviselője ebből azt a következtetést vonta le, hogy a gallok elzárkóznak a probléma közös kezelése elől.

11

3 A Mediterráneumban történt eseményekkel párhuzamosan újra felélénkültek a diplomáciai tárgyalások 155l-ben Szolnok erődjével, és a magyarországi területekkel kapcsolatosan is. A szultán 1551 elején tett állásfoglalásából úgy tűnt, hogy a Tisza-parti település ügye közel azonos rangot foglalhat el a török nagyhatalmi célok között, mint Károly afrikai hódításai, mert mint azt már említettük, Szulejmán ekkor az afrikai foglalások visszaadásától, és Szolnok lerombolásától tette függővé a béke megtartását."

4 Ferdinánd erre adott válaszában továbbra is kitartott amellett, hogy a kérdéses erődítmény az ő területén épült fel, ám a fennálló helyzetet tovább súlyosbította azzal, hogy kijelentette, hogy a török számára fizetendő éves adó elküldését ennek a problémának a tisztázásától teszi függővé."

5 AT. . m. 201. Malvezzi Ferdinándnak, 1550. december 17. AT. . m. 226. Malvezzi Ferdinándnak, 1551. május 8. AT. . m. 225. Malvezzi Ferdinándnak, 1551. május 7. AT. . m. 187. Malvezzi Ferdinándnak, 1550. július 21. AT. . m. 206. Malvezzi Ferdinándnak, 1551. január 24. AT. m. 194. Malvezzi Ferdinándnak, 1550. október 7. AT. . m. 199. Malvezzi Ferdinándnak, 1550. november 1. AT. . m. 229. Malvezzi Ferdinándnak, május 22. AT. . m. 206. Malvezzi Ferdinándnak, 1551.január 24. AT. . m. 211. Ferdinánd Malvezzinek, 1551. március 4. 99