Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Paládi-Kovács Attila: A kiszehajtá szokásának földrajzi elterjedtsége

Val'baba elterjedtebb.

34 A szalmabáb kihordásának és a nyár behozatalának szokását az egész észak-gömöri szlovákságnál feljegyezték a kutatók, sőt 15 községben a rítusénekek szövegét, dallamanyagát is feljegyezték. Terepmunkájuk az egész gömöri szlovák hagyományra kiterjedt. A római- és görög katolikusok mellett az evangélikus falvakban is megtalált rítusdalok arra vallanak, hogy a XVI-XVII. századi egyházi tiltásoknak a luteránus szlovákságnál sem volt foganatja. A XVIII. században délre települt szlovákság kiszehaj'tása A kiszehajtás magyarországi elterjedtségét jelentősen kiszélesíti a XVIII. században délre települt szlovák falvak hagyománya. Első csoportjuk a Pilis-hegységben található. A feketevasárnapi szalmabábu (Moréna) kihordása és a virágvasárnapi zöld ággal járás valószínűleg a XVIII. századi telepesek magukkal hozott szokáshagyománya. Kesztölcön, Sárisápon három-négy lány készítette, öltöztette a Moréna néven emlegetett szalmabábot. Ott erre még 1970 tájékán is jól emlékeztek. Más pilisi szlovák falvakban a szalmabáb kihordása a XIX. század második felében megszűnt, de megmaradt a lányok virágvasárnapi barkával történő házról-házra járkálása.

35 Másik csoportjuk Pest város keleti határain élt (Rákoskeresztúr, Cinkota, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa), s virágvasárnap még a XX. század elején is hordozott szalmabábját Kyselnek nevezte. Énekük „Kisel, kisel tavo" kezdetű szövegét azonban a ,№uriena, kiért haltál meg? A keresztúri (cinkotai stb.) lányokért!" sorokkal zárta.

36 Itt kell megemlíteni, hogy az I. világháború előtt Pest megye más szlovák közösségei is őrizték ezt a hagyományt. [Dabas] Sáriban az 1970-es évek közepén még szívesen beszéltek a szalmabáb felöltöztetéséről és hordozásáról.

37 A dél-alföldi szlovák közösségekben egyáltalán nem sikerült a Moréna, a kiszehajtás hagyományának nyomára bukkanni. Békés és Csanád megyében teljesen „nyoma veszett". Manga János feltevése szerint „egyházi tiltás áldozatává vált."

38 Az általa több helyen emlegetett Domoszló, Markaz falucsoportban (Heves m.) a szalmabábu kihordására már az 1950-es években sem emlékeztek, egyedül a báb neve (Marmuriena) őrződött meg.

39 Eleven a kiszehajtás emlékezete a Cserhát-hegység szlovák falvaiban. Vanyarcon 1935 körül vitték utoljára a menyasszonynak felöltöztetett Kysel-i. 34 ELSCHEKOVA, Alica 1976. 241., 254., 304. 35 MANGA János 1971. 27-29.; MANGA János 1973. 230. 36 SINKOVICSNÉ KALINA Julianna 1958. 49-50.; MANGA János 1956. 432-433.; MANGA János 1971. 22-24. 37 SZILÁGYI Miklós szíves szóbeli közlése. 38 MANGA János 1973. 244. 39 MANGA János 1956. 439.; MANGA János 1971. 26.; MANGA János 1973. 240. 21