Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Paládi-Kovács Attila: A kiszehajtá szokásának földrajzi elterjedtsége

Galgaguta, Alsó- és Felső-Petény, Bánk, Patvarc közösségei mind a kyselína távozásáról és a sodrovina (sonka) bejöveteléről énekeltek.

40 Osagárdon - mint már említettük - a pozsonyi Elschek házaspár is régies szlovák rítuséneket jegyzett fel a szokással kapcsolatban. A dolgozathoz csatolt térképvázlat általában véve nem tartalmazza a XVIII. században délre települt szlovákság falvait. Két-három település szerepeltetése a térképen és az adattárban így is vitatható. Például Ipolyszög (régi nevén Riba) és Patvarc 1851-ben még „tót falu"-ként szerepel Fényes Elek topográfiájában. Fényesnél Szanda „magyar-tót falu". Ezzel szemben, mintegy ellentételezésként, lemaradt a térképvázlatról a XIX. században vegyes lakosságú Balassagyarmat, s még egy-két „magyar-szlovák" cserháti falu, ahol a kiszehajtás szokását ismerték. A Cserhát XIX-XX. századi etnikai, nyelvhasználati változásait nehéz követni, s a néphagyomány történeti alakulásával összekapcsolni. Barkaszentelés A kiszehajtás szokásterülete jóval szűkebb annál, hogy az „észak" vagy a „Palócföld" térségre lehetne vonatkoztatni. Az északi magyar népterületen sokkal elterjedtebb nála a barkaszentelés szokásköre. Virágvasárnap ünnepét elsősorban a „szentelt barka", s a vele kapcsolatos cselekmények, hiedelmek jelzik az esztendő menetében. A kiszehajtás egyik központi területéről, az Ipoly középső, Hont megyei szakaszáról írják, hogy a barkaszentelés a virágvasárnapi körmenet előtt történt meg.

41 A szűkebben vett Palócföldön általános szokás volt a barka (berke) szenteltetése a templomban a mise végén.

42 Ehhez tudni kell, hogy a zöldág a középkor óta nagy szerepet kapott a virágvasárnapi körmenetben. Bálint Sándor ebben a hazai katolikus hagyományban a német és osztrák területen kialakult rítus átvételét látta.

43 Igen korai szokás, mely nemcsak az egyházi liturgiába, de a néphagyományba is szervesen beépült, s megőrződött a katolikus tájakon, a vallási közösségekben. A Palócföldön a virágvasárnap egyértelműen egyházi ünnep, melyhez elsősorban a barkaszentelés cselekménye fűződik.

44 A Barkóságban a húsvét előtti vasárnap népszokása szintén a barkaszentelés, s a kiszehordásnak semmi emléke sincs.

45 Az 1980-as évek elején még nem volt 40 MANGA János 1956. 436-37.; MANGA János 1968. 136-140.; MANGA János 1969a. 129.; MANGA János 1969b. 165.; MANGA János 1971. 22-26, 39-39.; MANGA János 1973. 237. 41 CSÁKY Károly 1987. 118. 42 MANGA János 1979. 225. 43 BÁLINT Sándor 1973. 194. 44 GULYÁS Éva-SZABÓ László 1989. 370-371. 45 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 196. 22