Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei
resik az áruló Hegedűs István nevét is. Ó létező személy volt, de mivel követelte az ostrompénzt, Dobó felakasztatta. Ugyancsak fontos szereplő Sárközi, a cigány. Nagyszerű jellemrajz az övé, Gárdonyi nagyon ügyesen szőtte az eseményekbe alakját. De a valóságban ő sem létezett. Érdekes a cselekmény szövése szempontjából, ahogy a létező személyeket szerepelteti a regényben. Nagyon szervesen, teljesen hitelesnek tűnőén illeszkednek az események sorába az ostrom résztvevőinek korábbi találkozása. A regény kezdetén már találkozik Bornemissza és Dobó, de tudjuk, hogy Gergely gyermekként még nem ismerte Dobó Istvánt. Számos érdekességet vet még fel az, ha a ma ismert történelmi tényekkel, új kutatási eredményekkel összevetjük az Egri csillagok című regényt. De hangsúlyozom, ezek inkább csak érdekességek, semmiképpen nem minősíteni kívánom ezekkel Gárdonyi regényét. Az író történelmi ábrázolásával olyan közeget teremtett, amely ilyen irányú vizsgálódásra indít bennünket. Másrészt regényével nemcsak egy történelmi eseményt beszélt el, hanem egy helynek, az egri várnak a kultuszát is megteremtette. Gárdonyi már ebben az első művében arra törekedett, hogy Bornemissza Gergely életén keresztül bemutassa a XVI. századot. Ahogy Nagy Sándor fogalmazott: Gárdonyi célja individuális szinten átélt történelmet rajzolni. 13 Ót elsősorban az adott történelmi korban élt egyének foglalkoztatták. Személyiségük alakulása, változása, a történelem viharainak egyéni szinten történő átélése. Az Egri csillagok hőseit is e szempontok szerint rajzolta meg. Ez a regény kezdete volt csak a későbbi történelemábrázolásnak. Gárdonyit tehát nem a XVI. század érdekelte. Nem az vezette, hogy megénekelje Dobóék fantasztikus hőstettét, még ha mégannyira is adta magát a téma az egri vár tőszomszédságában élő írónak. Szándékairól egyértelműen beszél az, ami miatt a regény írásába kezdett. Bornemissza Gergely egyénisége ragadta meg, az ő személyiségét szerte volna regényében analizálni, vizsgálni. Ugyanez motiváltad láthatatlan ember esetében is. Alakjainak megválasztása is hasonlóan alakult, mint korábbi regényében. Néhány hősét a valóságból merítette. Attila, Priscos szereplői a kor történelmének. Kitalált hősei pedig nagyszerűen illeszkednek a történetbe és a történelembe. Érdekességként megjegyzem, hogy modelljei élő, valós emberek voltak. Zéta maga Gárdonyi, Emőke Gárdonyi devecseri ismerőse, míg Dsidsia a verseiben gyakran megénekelt Vilma. Noha igazából Attila alakja érdekelte, izgatta, remek főhőst alkotott Zéta alakjában. Zéta, Dzsisia, Ceceyékhez hasonlóan jól megalapozott háttérrel rendelkeznek, s így nem lógnak ki a valós személyek sorából, vagyis őket akár történelmi személyiségnek is tekinthetjük. Zéta egyénisége nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy Gárdonyi közvetlenebbül vegyen részt a történésekben. Zétán keresztül megis13 NAGY Sándor 2000. 53. 756