Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei

Gergővel és az apjával. Jó barátságban van Vicuskaval, már ekkor érezni kettejük között a szoros köteléket. Természetes, egyszerű paraszti mentalitással védi a kis­lányt. A vérében van, mondhatni zsigerből hajtja végre nagyszerű szökését. Noha abszolút ösztönös a cselekedete, egyszerűen csak valami hősiesség kerekedhet be­lőle. Már fiatal kora és szegény származása ellenére is benne van a csodálatos ígé­ret, hogy sok hőstett vár még rá. Gárdonyi keveset ír Gergely szigetvári tartózko­dásáról. A merénylet utáni török fogság idején mindössze egy álomból értesülünk néhány fontos dologról. Megtudjuk, hogy latinul és törökül is kiválóan beszél, so­kat tanul a fegyverekről, a puskaporról. Később azt is megtudjuk, hogy gyertya­fénynél olvassa Horatiust. Török Bálint mondja róla: „Ebből jeles ember lesz. Olyan az esze, mint a tűz. " Megveti a hazugságot, mindig kész egyenesen csele­kedni és beszélni. Ifjú korában „a korához képest valóban érett ifjúnak látszott. Leányosan finom, barna arcán már a szakáll is pelyhezett. Csillogó fekete szeme csupa értelem és komolyság..." 12 Rendkívüli az a mód, ahogy Gárdonyi a fel nem kutatható részleteket ábrá­zolja. Természetesen kutatásai során sok olyan időszakra bukkant Gergely életé­ben, amelyet nem ismerhetett meg, vagy amelyik megakasztaná a regényben írt folyamatot. Sokat mondó az a vándorút, melyet Török Bálint kiszabadításáért tesznek meg. Hogy ez miért is került a regénybe, erről maga az író így gondolko­dik: „ lehetetlen volt olyan életrajzot írnom, hogy az olvasók sírva tegyék le a ke­zükből. Ezen úgy segítettem, hogy az elejére fordítottam annak a nehéz sorsnak a képét, amely őt érte. Az olvasó a regény első felében megismeri a magyar rabok útját és a héttornyú börtönt, anélkül hogy csak sejtené is, hogy mindezt azért mon­dom el, hogy mikor a regény végére ér, gondolatban visszahelyezhesse az érdekes hőst a regény első felében rajzolt állapotokba. Furcsa munka ugye? Munkának furcsa, olvasmánynak nem. Az olvasó csak a regény utolján veszi észre, mint a sorban menő ember, aki az út végén visszafordulva látja meg, a fák egységét, s visszafelé is elméláz a megtett út érdekességén. " Néhány utalást is beszúr arról, hogy milyen sors vár Gergelyre. Mindenképpen nagy írói bravúrnak tartom ezt a szerkezeti megoldást. Mind az események időrendi sorába, mind pedig a regény mondanivalójának megfogalmazásába remekül illeszkedik. Értesülünk a jövőről jelen időben úgy, hogy egy pillanatra sem törik meg az idill. A regény egyik legkedvesebb alakja Cecey Éva, Vicuska. Ő nem létezett a valóságban, de alakja nélkül aligha lehetne a regény az, ami. A szerelmes fiatal lány, a nagyszerű anya, a férjét mindenben támogató feleség, aki, ha kell, még je­lenlétét is letagadja. Gárdonyi nőideálja ez a kedves teremtés. Olyannyira össze­forrt személye Gergőével, hogy nagyon sok Egerbe látogató érdeklődik sorsa fe­lől, sőt többen keresik őt az egri hősök várban található névsorában. Ugyanígy ke­12 GÁRDONYI Géza 2000. 176. 755

Next

/
Thumbnails
Contents