Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sz. Király Júlia: Gárdonyi Géza történelemszemléletének pillérei

Gergővel és az apjával. Jó barátságban van Vicuskaval, már ekkor érezni kettejük között a szoros köteléket. Természetes, egyszerű paraszti mentalitással védi a kislányt. A vérében van, mondhatni zsigerből hajtja végre nagyszerű szökését. Noha abszolút ösztönös a cselekedete, egyszerűen csak valami hősiesség kerekedhet belőle. Már fiatal kora és szegény származása ellenére is benne van a csodálatos ígéret, hogy sok hőstett vár még rá. Gárdonyi keveset ír Gergely szigetvári tartózkodásáról. A merénylet utáni török fogság idején mindössze egy álomból értesülünk néhány fontos dologról. Megtudjuk, hogy latinul és törökül is kiválóan beszél, sokat tanul a fegyverekről, a puskaporról. Később azt is megtudjuk, hogy gyertyafénynél olvassa Horatiust. Török Bálint mondja róla: „Ebből jeles ember lesz. Olyan az esze, mint a tűz. " Megveti a hazugságot, mindig kész egyenesen cselekedni és beszélni. Ifjú korában „a korához képest valóban érett ifjúnak látszott. Leányosan finom, barna arcán már a szakáll is pelyhezett. Csillogó fekete szeme csupa értelem és komolyság..."

12 Rendkívüli az a mód, ahogy Gárdonyi a fel nem kutatható részleteket ábrázolja. Természetesen kutatásai során sok olyan időszakra bukkant Gergely életében, amelyet nem ismerhetett meg, vagy amelyik megakasztaná a regényben írt folyamatot. Sokat mondó az a vándorút, melyet Török Bálint kiszabadításáért tesznek meg. Hogy ez miért is került a regénybe, erről maga az író így gondolkodik: „ lehetetlen volt olyan életrajzot írnom, hogy az olvasók sírva tegyék le a kezükből. Ezen úgy segítettem, hogy az elejére fordítottam annak a nehéz sorsnak a képét, amely őt érte. Az olvasó a regény első felében megismeri a magyar rabok útját és a héttornyú börtönt, anélkül hogy csak sejtené is, hogy mindezt azért mondom el, hogy mikor a regény végére ér, gondolatban visszahelyezhesse az érdekes hőst a regény első felében rajzolt állapotokba. Furcsa munka ugye? Munkának furcsa, olvasmánynak nem. Az olvasó csak a regény utolján veszi észre, mint a sorban menő ember, aki az út végén visszafordulva látja meg, a fák egységét, s visszafelé is elméláz a megtett út érdekességén. " Néhány utalást is beszúr arról, hogy milyen sors vár Gergelyre. Mindenképpen nagy írói bravúrnak tartom ezt a szerkezeti megoldást. Mind az események időrendi sorába, mind pedig a regény mondanivalójának megfogalmazásába remekül illeszkedik. Értesülünk a jövőről jelen időben úgy, hogy egy pillanatra sem törik meg az idill. A regény egyik legkedvesebb alakja Cecey Éva, Vicuska. Ő nem létezett a valóságban, de alakja nélkül aligha lehetne a regény az, ami. A szerelmes fiatal lány, a nagyszerű anya, a férjét mindenben támogató feleség, aki, ha kell, még jelenlétét is letagadja. Gárdonyi nőideálja ez a kedves teremtés. Olyannyira összeforrt személye Gergőével, hogy nagyon sok Egerbe látogató érdeklődik sorsa felől, sőt többen keresik őt az egri hősök várban található névsorában. Ugyanígy ke12 GÁRDONYI Géza 2000. 176. 755