Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Keményfi Róbert: Alkotói vázlat „Dobó István megvédi Eger várát a török ellen” című festményhez

rű ábrázolása mellé főalakká emeli. (Az „egri nő" központozása, színbeli elemelése talán tisztelgés Székely Bertalan, a „Mester" előtt?) A csata feszültségét Kriesch nem a harcoló alakok torz, a dühöt, az életre-halálra menő küzdelem elszántságát tükröző arcok részletező megfestésével teremti meg, hanem a kép kompozíciójával. Kriesch a kép baloldalra húzó középponti eseményét Nagy István zászlótartó alakjával és magával a zászlóval billenti vissza. Azaz a zászló jobb felét uraló rúdja és Dobó ellentétes irányú kézmozdulata, illetve alakja közötti feszültség hozza létre a kép intenzitását, a csata hevességének érzetét. Fokozza e feszültségét a festmény művészi színalkalmazása is. Jóllehet Kriesch szerepelteti a képén Mecskeit is, de az alkapitányt világos háttér előtt a piros legkisebb világítóerővel rendelkező árnyalatával és csupán kontúrokkal rajzolta meg.

26 Mecskei alakja így szinte egyrészt teljesen a háttérben marad (valóban nem is volt komolyabb szerepe a Bolyki-bástya védelmében), másrészt viszont a balra forduló tekintete (és hívó mozdulata) a kép mélységében fokozza, hangsúlyozza Dobó alakját. Krisch festészeti megoldásait a „klasszikus" történelmi festészetet művelő ismerősei is kritizálták: „ Te, Aladár, ezek a te törökjeid és magyarjaid egymás nyakába akarnak borulni: szeretlek, testvér! Vágjanak egymásra így, vicsorítsanak egymásra úgy, tépjék ki egymás szemét, rúgjanak, kaparjanak! Az a közelharc. "

21 Nagy Sándor viszont e szavakra reagálva visszaemlékezésében megjegyzi: nem biztos, hogy csupán így, ilyen eszközökkel lehet egy „öldöklést" megjeleníteni.

28 A Benczúr tanítvány Vágó Pál (1853-1928) idézett szavai az elvárt, a kor historikus festészetének kifejezésmódjait kérik az egri képen számon.

29 Kriesch két évvel későbbi parlamenti munkáinak egyikét (Bölényvadászat [Attila megmenti Budát] 1902) is éppen Benczúr kritikája miatt kellett átdolgoznia.

30 Kriesch folthatású festészeti megoldásai, a háttér elmosódott vonalai, színpreferenciái a főtéma dinamikáját hangsúlyozzák. A kész művet a Képzőművészeti Társaság 1900/0l-es téli tárlatán mutatták be. A történeti festészettől elvárt megjelenítést a korabeli kritika igen élesen kéri számon Kriesch képén. Nyári Sándor

31 ítéletét a Magyar Művészet lapjain fogalmazta meg: „ Kriesch Aladár történeti képe, Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen, inkább dekoratív értékkel bír. Történeti képet nálunk festeni nem tudnak. Nehéz a feladat, sok ismeret, jó tudás kell hozzá. Ez a kép sem az, a minek lennie kell. "

32 26 ITTEN, Johannes 2002. 19. 27 NAGY Sándor 2005. 70. 28 NAGY Sándor 2005. 70. 29 A millenniumi kor történeti festészethez háttérként 1. ERNSZT Lajos 1910.; LYKA Károly 1953.; ARADI Nóra 1957. 278-334.; ÉRI Gyöngyi-O. JOBBÁGYI Zsuzsa (összeáll.) 1986.; ZÁDOR Anna (szerk.) 1993.; Keserű K. 2006. 30 DÉNES Jenó' 1939. 58. 31 Nyári Sándor (1861- 1915): művészettörténeti író. 32 NYÁRI Sándor 1900. 1336. 665