Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Keményfi Róbert: Alkotói vázlat „Dobó István megvédi Eger várát a török ellen” című festményhez

két évtizeden keresztül a művésztelep vezetője milyen írásmódokkal, hangütési változatokkal igyekezett befolyásolni a kolónia és a minisztérium közötti kapcsolatokat. Hogyan igyekezett Kriesch sikeresen irányítani a telepet, illetőleg Lippichnél „kijárni" a telep a művészei számára ösztöndíjakat, támogatásokat. A levelekből arról is képet kapunk, hogy a telep megalakítása előtt, az 1890-es évtizedben mennyire szüksége volt saját tanulmányaihoz, alkotásaihoz Krieschnek Lippich jóindulatára.

4 Kriesch a fent idézett levelét 1896. július 12-én vetette papírra. Beszámolójában két munkájáról tudósít. Egy elkészült „tordai" megrendelésről és egy folyamatban lévő „egri" festményről. A lezárt, kifizetés alatt álló „tordai" mű „Az 1567-iki tordai országgyűlés, melyen először mondatott ki a vallásszabadság" című alkotása. Kriesch a Torda-Aranyos vármegye millenniumi művészeti megrendelései egyikének kereteiben valósíthatta meg régi vágyát, hogy nagy ívű kivitelben örökít meg egy kiemelkedő magyar történeti eseményt. Kriesch a XIX. század végén még nem akart mást, mint tehetségével és mestereitől, Székely Bertalantól, Lotz Károlytól, valamint római, párizsi tanulmányútjain elsajátítottakkal, a monumentális festészet műhelyismereteivel olyan történeti kompozíciót alkosson, amely meghozza számára az egyöntetű szakmai elismerést.

5 Az elmélyült alkotómunkához megfelelő „történelmi levegőt árasztó" munkahelyszínt Kriesch Torda közelében már 1893-ban - az uralkodó képének festési időszakában -megtalálta: „[...] rövid látogatásra tövisi rokonaihoz megy, Dr. Boér Jenőékhez,

6 akik átviszik őt diódi birtokukra. Itt Boéréknek egy bájos kúriája állt szép udvarházzal, patakkal, galambdúcos kapuval. Kriescht teljesen magával ragadja a nagyszerű környezet. [...] Nyáron a műteremnek jól felhasználható csűrben egy nagyméretű történelmi képet akar festeni. "

7 Itt fogott tehát Kriesch hozzá a tordai országgyűlés megfestését megelőző, szintén történeti tárgyú képhez, amely Erdély történetének egy másik eseményét, az 1784. évi román parasztfelkelést rekonstruálja.

8 E kép elkészítésének tapasztalatait - festékek kikeverését, megfelelő viseletek és szerepelő arcok összeválogatását - a szintén több méteres vászonnagyságú tordai mű megvalósításánál is alkalmazta.

9 Kriesch az „egri kép" festését, tervezési munkáit jóllehet Budapesten kezdte meg, e művet is Diódon igyekezett befejezni. („Elmentek aztán ismét Diódra [...] Magukkal vitték az összes egri nőket és trotykos nadrágú janicsárokat 4 OSZK 1927/37. 5 KESERŰ Katalin 1977. 9-11. 6 Diód és Kriesch kapcsolatáról 1. VIDA Zsigmond 1973. 1774-1778. 7 DÉNES Jenő 1939. 36. 8 Hóra és Kloska lázadása. (1893) 9 A két történelmi kép megalkotásának körülményeiről 1. DÉNES Jenő 1939.42-52.; NAGY Sándor 2005. 62-68.; SZABÓ Krisztina Anna 1996. 105-110. 658