Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Keményfi Róbert: Alkotói vázlat „Dobó István megvédi Eger várát a török ellen” című festményhez

is, hogy ott befejezze őket Aladár"™) Hasonlóan a Torda-Aranyos megyei megrendeléshez, a millenniumi ünnepségek keretében Heves megye is Kriescht kérte fel egy történelmi tabló elkészítésére. A megbízás 1895 őszén érkezett meg. A Tordai országgyűlés... című képet októberben vitte fel Kriesch Erdélyből Budapestre, és ugyanekkor jött Heves megye felkérése.

11 A megrendelés éppen ereje és történeti érdeklődése teljében érte Kriescht. Ezek azok az évek (1893-1900), amelyek vissza-visszatérő betegségei ellenére magánéleti és szakmai sikerekben gazdagok voltak (házasság, gyermekáldás, utazások, külföldi szakmai kapcsolatok, megrendelések). Azaz a millenniumi ünnepségekre a megye éppen egy ilyen festőt keresett: olyat, aki képes a honi történeti festészet legnagyobb tekintélyeihez (Madarász, Benczúr, Székely) hasonlóan egy történelmi esemény dicsőségét, jelentőségét magas színvonalú művészi tehetséggel megformálni. Az egri elvárás, azaz a város millenniumi „festmény-igénye" semmiféle meglepetést nem tartogatott. Eger várának kultusza a XIX. század második felében a történetírásnak, az irodalomnak és a képzőművészetnek köszönhetően fokozatosan formálódott.

12 A kultusz a millennium után, Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének megjelenésével (részenként 1899-től, teljes mű 1901), a regény sikerével, majd a könyv által „teremetett világhoz" kapcsolódó turizmussal, a kötet nyomán tulajdonképpen átfogalmazott emlékhely-szerkesztéssel, ünnepekkel teljesedett ki.

13 A folyamat eredménye, hogy Eger vára az interdiszciplináris kultuszkutatások egyik emblematikus helyévé is vált, hiszen a térhez és egykori eseményhez kötődő múltbeli és mai szertartások, rituális cselekvések, szimbólumok értelmezése tudományterületileg „többszólamú".

14 Ebben a formálódó kultuszközegbenjelent meg a megye elvárása. A kívánalom viszont igen „magasra tette a lécet" Kriesch számára, hiszen Székely Bertalan harminc évvel azelőtt (1867) az Egri nők című festményével olyat alkotott, amely jelképesen már megjelenítette a millenniumi évek nemzeti eszméjét is, hiszen a képhez „[...] szorosan hozzákapcsolódott a hősi önfeláldozás, a hazaszeretet, a kitartó bátor küzdelem vállalásának gondolata. [...Ja mű tökéletesen megfelelt a kor, történeti festészettel szemben támasztott legfőbb igényének, a heroikus patriotizmus [...] ideáljának. "

15 10 NAGY Sándor 2005. 73. 11 DÉNES Jenő 1939. 44.; NAGY Sándor 2005. 69. 12 A kultusz kialakulásának folyamatát szakterületek szerint részletesen 1. SUGÁR István 1971. 128-140.; KIRÁLY Júlia 2002. 203-212.; FELD István 2002. 255-273.; PETERCSÁK Tivadar 2002a. 341-356.; uő. 2002b. 7-14.; PRAZNOVSZKY Mihály 2002. 137-166.; uő. 2004. 30-39.; POZDER Péter 2002. 227-239. 13 B. PAPP Györgyi 2002. 325-340. 14 Elméleti háttérként bibliográfiai összeállítást 1. a kérdéshez: ehhez: VAJDA Ágnes-VÖRÖS Boldizsár 2005. 324-375. 15 BAKÓ Zsuzsanna 2002. 309. etc. 659