Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kiss Péter: Kandra Kabos az egri egyházmegyében

kor már a 21. kiadásnál tartott. Kandrát 1869-ben szentelték pappá. Első szolgálati helye Szihalmon volt, ahol ekkor Foltin János látta el a plébánosi teendőket. 1872-ben Szihalomról Kistályára került, majd innen 1874-ben Verpelétre helyezte át főpásztora. 1877. augusztus 8-án keltezett levelében a megüresedett hejőbábai plébániára kérte kinevezését. Samassa József érsek ez év október 18-án teljesítette kérését. Zárkózott természeténél fogva azonban nem tudott megfelelő kapcsolatot teremteni a hívekkel, ezért a következő esztendő július 18-án kelt levelében az érsek Nyírlugosra helyezte át. Hejőbábához hasonlóan innen is több levelet váltott a Főegyházmegyei Hivatallal illetve az érsekkel a plébánia és tartozék épületeinek javításáról. Hiába tudott azonban több mindent megjavíttatni, a körülmények miatt 1881. október 5-én lemondott állásáról, s egri karkápláni alkalmazását kérte.

7 Samassa érsek 1881. november 19-én teljesítette kérését és kinevezte a kért helyre, s egyben megbízta a belvárosi községi fiúiskolákban a hitoktatással. Hitoktatói működése körül azonban problémák voltak. Az iskolaszéki jegyző és elnök is írásban jelezte Ludányi Antal kanonok-plébánosnak, hogy a tanulók ismeretei roppant hiányosak, aminek a hitoktató az oka, aki egyéb teendőkkel túl van terhelve. Ennek alapján Ludányi kérte az érsektől Kandra felmentését. 1885-ben a főpásztor az egri káptalan hiteleshelyi jegyzőjévé nevezte ki. Ezzel egyidejűleg felmentést kapott főszékesegyházi karkápláni teendői alól, de megmaradt a helyi elemi népiskolák hitoktatójának. 1901-ben azonban ez a kötelezettsége is megszűnt, és ekkortól minden idejét kutatómunkájának, írásainak szentelhette.

8 A múltat kutató Kandra mint az egyházmegye történetére vonatkozó fontos források feldolgozója és közreadója vált ismertté. Történetírói munkássága a felszentelését követő első állomáshelyén Szihalmon kezdődött, ahol 1872-ig tevékenykedett. Itt ekkor Foltin János volt a plébános, aki Ipolyi Arnold hatására kezdett a régészettel foglalkozni. Foltinnak éppen Kandra nála töltött kápláni időszakára esett 1870. júniusában a Magyar Történelmi Társulat ülésén Ipolyi Arnolddal együtt tartott előadása a szihalmi ásatásokról, amelynek leleteiből több is bemutatásra került. Az előadás nyomtatásban megjelent szövegéből kiderül, hogy Foltin János Ipolyi hatására kezdett el foglalkozni régészettel illetve a régészeti tárgyak gyűjtésével.

9 Régiséggyűjteményének nagyobb részét a Magyar Nemzeti Múzeumnak, ajándékozta. Egy ilyen plébános munkáiba kapcsolódott be Kandra. Az erre vonatkozó első levelét 1870. június 5-én írta, amely négy nappal később az Eger с lapban jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bi7 EFL. AN. Perasonalia Kandra Kabos 3491/1881. irsz. 8 EFL. AN. Personalia Kandra Kabos. 9 IPOLYI Arnold-FOLTINY János 1870. 7-8. 652