Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Kiss Péter: Kandra Kabos az egri egyházmegyében

zottságának 1871. február 7-i rendes ülésén Kandra is szót kapott a szihalmi ásatások kapcsán. Az ülésről készült jegyzőkönyv bejegyzése szerint „Kandra Kabos szihalmi káplán egy avar ringet ismertet meg." Kandra és Foltin ekkor kezdődött barátsága, közös munkája Kandra szihalmi káplánkodásával nem ért véget. 1878. május 14-én és 15-én Szele Gábor prépost és Dianovszky Ede birtokán együtt végeztek ásatást Novaj határában. Az előkerült őskori tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Hejőbábára kerülve a Borsod c. hírlapban tette közzé „Régészeti és történeti levelek Borsod megyéből" c. sorozatát 51 részben. Magyar- és egyetemes egyháztörténettel is foglalkozott. írásai jelentek meg az elpusztult középkori monostorokról, kolostorokról: Kompltról, Saárról (ma Abasár), Tárkányról (ma Felsőtárkány), és Veresmartról (ma Pálosveresmart), a bélapátfalvi és a kácsi apátságokról. Főesperességekről: a patairól, a zsombolyiról (másképpen pankotairól), a borsodiról másképpen a székesegyháziról. Egyes plébániákról: a borsodszemereiről, az egerszalókiról, a kisvárdairól, a szihalmiról, a tartnaszentmiklósiról. Foglalkozott az egyházmegye több főpásztorával, mint pl. Bakócz Tamással, Barkóczy Ferenccel, Eszterházy Károllyal. Egyháztörténeti munkái jelentek meg egyebek mellett az Egri Naptárban, az Idők Tanújában, az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Magyar Koronában és a Századokban. Világi tárgyú munkái többségében helytörténeti témájúak, és Borsod valamint Heves vármegyékre vonatkoznak. Részben ugyancsak a már említett. „Adatok az egri egyházmegye történelméhez" с sorozatban, valamint Az Archeológai Értesítőben, az Archeológiai Közlönyben, az Eger с lapban, az Egri Naptárban, az Egri Újságban, a Heves Vármegyei Hírlapban, a Századokban és más sajtóorgánumokban jelentek meg. Részletesen tárgyalta a vármegyék kialakulását, foglalkozott Heves vármegye középkori székhelyével, Heves, Borsod és Szabolcs vármegyék török idők előtti főispánjaival. Több írása maradt ránk a diósgyőri és az egri várról. Egerre vonatkozóan kutatta a középkori település utcáinak kialakulását, és a céhek létrejöttét is. Ő volt az, aki először foglalkozott a Foglár György kanonok által 1740-ben létesített jogi iskola alapításával, és kezdeti időszakával, amely 1774-től az 1948-ban történt államosításáig itt a Líceumban működött, s amelynek neve később Egri Érseki Jogakadémia lett.

10 Érdeklődési körébe esett a pecséttan is. Ennek keretén belül foglalkozott az egri püspökök pecsétjeivel is. Öt történelmi monográfiát írt. Ezek közé tartozik az egri alapítványi női kórház történetét feldolgozó mű is, amelyet Akantisz Jusztinnal együtt készített el, aki 1888-tól az egri irgalmasrendi kórház vezetője volt. 10 Részletes történetét lsd. UDVARDY László 1898. 653