Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
B. Pap Györgyi: Tűzvédelmi eszközök a XVIII. századi Egerben
már régebben használhatták ezt a védelmi felszerelést. Az elhelyezésük helyszínéről azonban nincs adat. 8 1794-ben is leltárba vették a városi épületekben elhelyezett tűzvédelmi eszközöket. Már több eszközt tudtak lajstromba venni, de még ez is szegényes, nem elégséges: „LA városházánál Pillich Ignác quártélymester falán: 2 egész horog, 4 támasztóhorog, 26 bőrkupa. 2. Vásárbírónak kapuja alatt: 1 egész horog, 1 létra. 3. Hatvani kapunál, az plébánián, Markó János nemes város bakternak keze alatt: 2 egész horog, 2 létra, 6 bőrkupa. 4. Makiári kapuban, Újvári Simon bakternak keze alatt: 3 egész horog, 1 létra, 1 szekér, 1 lajt, 1 kád, 6 bőrkupa. 5. Cifra kapuban, Kárász Jakab bakternak keze alatt: 5 egész horog, 1 szekér, 1 lajt, 1 kád, 10 bőrkupa. 6. Rác kapuban, Nagy alias Cserép Mátyás bakternak keze alatt: 3 egész horog, 2 létra, 1 szekér, 1 lajt, 1 kád, 7 bőrkupa. 7. Régi városházánál: 1 egész horog, 1 létra, 2 szekér, 2 lajt, 2 kád, 2 vízipuska. 8. Generális háznál: 2 létra. " 9 Jól látszik, hogy még a XVIII. század végén is csak a város belső területein helyezték el a tűz elleni védekezést segítő tárgyakat. A négy városkapuban a bakterok ügyeltek az eszközökre, amelyekből még ebben az időben is nagyon kevés volt a városnak. A legbelső terület viszonylagosan jól ellátott volt. A régi városházánál, mely a fő utcán állt (ma Széchenyi út) még két vízipuska is volt, melyeket valószínűleg az Eger-patakról, vagy a szeminárium kútjáról hordott vízzel töltötték fel és az itt elhelyezett szekeres laj tokkal lehetett elszállítani a tűzesetek helyszínére. De kevés volt a bőrkupa és minden más is. A céheket szervezettségük miatt vonták be a tűzvédelmi feladatok megoldásába, valamint azért, hogy egyes eszközök beszerzésének költségeit rájuk tudja terhelni a város. Ebben az időszakban még nem volt önkéntes tűzoltás. A céhek 1764-től vettek részt a város tűzvédelmének ellátásában a Puncta Regulationis Incendii előírásai szerint. A céheknek, tagjaik számától függően kötelező feladatot kellett vállalniuk a tűzoltásban. Mivel Egerben a legnagyobb létszámmal a kereskedők, bodnárok, csizmadiák és a szabók rendelkeztek, így ők vezettek a tűzvédelmi szolgáltatások nyújtásában is. Természetesen a kisebb létszámú céhek, arányosan kevesebb feladatot kaptak a köz szolgálatából. A céheknek hozzá kellett járulniuk a város tűz elleni védelméhez, személyes részvételük8 SIMONYI Károly 1899. 7-9. 9 HML V-l/b/185 Fasc. B. CIX. b. (1794. június 7.). 633