Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

B. Pap Györgyi: Tűzvédelmi eszközök a XVIII. századi Egerben

kel és anyagi áldozatukkal is. A város által előírt tárgyakat meg kellett venniük, vagy azokat saját céhtagjaiknak el kellett készíteniük. Ezeket az eszközöket karban tartaniuk, és szükség esetén javítaniuk is kellett.

10 A magisztrátus komolyan ellenőrizte a céheket, elöljáró mestereiket kikérdezték, hogy a számukra elrendelt munkálatokat elvégezték-e. Azt a céhet, melynek lemaradása volt az előírt feladatok elvégzésében, a város azonnali intézkedésre szólította fel.

11 A tűzvédelmi eszközök tárolási helyét is a tanács jelölte ki, mégpedig leginkább a városi épületekben. 1773-ben a városi magisztrátus rendeletet adott ki a céhek számára, hogy tűz esetén azonnal jelenjenek meg a számukra előírt tűzvédelmi eszközök mellett, és minden tudásukkal oltsák a tüzet. Tűzoltás után az eszközöket rendben vissza kellett tenniük a helyükre és a karbantartásukat is el kellett végezniük. A lajtokban friss vizet kellett tartaniuk. Ez nehéz fizikai munka volt, mert először le kellett engedni az állott vizet, majd újra vízzel meg kellett azokat tölteni. A fallal körülvett város területét ekkor felosztották az egyes céhek között, hogy azt vigyázzák, és az eszközöket is ott, azon a helyen tartsák. Az új elgondolás alapján hatékonyabb lehetett a tűzoltás szervezése és a tényleges oltás: „Minden céhek kemény büntetés alatt serény jó vigyázassál legyenek, hogy kitől Isten őrizzen, mihelyst valamely szerencsétlenség támadna, azonnal maguk készleteikkel hamarsággal megjelenhessenek, és egy szívvel lélekkel minden tehetségiket oltalomra fordítsák, a veszedelem után pedig megint eszközeiket statiójukra visszavigyék, különben ha el fog belőlük veszni, vagy romlani, azokat helyreállítani és mindenkoron jó statusban tartani köteleztetnek. Kivévén pedig a három kemény téli hónapokat, úgymint decembris, januaris és februaris, minden hónapban egyszer az vizet a lajtból kieresszék, és friss vízzel töltsék meg, azért is az 1764-dik esztendőbéli, mind a kettős méltóságos földesuraság és magistratus megegyezett akaratból rendelt, s felkészített tűz ellen való eszközöknek bizonyos statiókra felosztása, és ottan serény vigyázás alatt való conservatiója a céhekre következőképpen repartiáltatott. 1. A csizmadia céhnek statiója rendeltetett, a Nagy utcában néhai Bodnár Antal háza mellett való hely, az hol is alkalmatos fészert az eszközök conservatiójára csináltassanak és abban egy szekeret, rajta teli vízzel egy lajtot, egy kádat, tizenkét bőrkupát, egy létrát, és két csáklyát mindenkor jó statusban tartani köteleztetnek. Ezen statióra pedig kormányzóknak, és vigyázóknak az céhek commissariusai mellé rendeltettek Pók József nagy tanácsbéli, és Réti Gábor kis tanácsbéli uraimék. 10 HML V-l/a/23 6-13. p. (1764. január 2.). 11 HML V-l/a/31 4-5. p. (1771. január 3.); BREZNAY Imre 1933. 270. 634