Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Gebei Sándor: Egy hibás politikai döntés nyomában: II. Rákóczi György és a lengyel korona (1656–1657)

ból) a fejedelemnek átengedi „ex palatinatu Russiae districtus duos: primo Haliciensem districtum" (a halicsi járást), továbbá átengedi Secundo: Districtum Leopoliensem cum űrbe et aliis suis appertinentii (a lvovi járást a várossal és egyéb tartozékaival együtt). A Rusz vajdaság przemysli és sanoki járásait a belzi és a chehni területekkel együtt Károly Gusztáv sajátjának tekinti (reservat... sibi). A svéd-erdélyi közös határt a Nyugati-Bug felső folyása mentén, illetve a przemyœli, sanoki járások déli vonalán javasolja. Rákóczi ezekkel az új szerzeményekkel teljhatalommal rendelkezhet, akár örökítheti is (Supradicti... districtus cum suis appertinentiis possunt accrescere et assignari principi Transylvaniae jure summae et independentis potestatis, eoque haereditario.), sőt kiválaszthatja magának azt az új titulust is, ami a legjobban tetszik neki, habár a halicsi ( = galiciai) nagyfejedelem titulus felvételét kellene szorgalmazni - olvashatjuk a követutasításban (existimare titulum et qualitatem magni ducis Haliciae)} X. Károly Gusztáv gyors eredményre számított, sőt delegátusai a szerződés tervezetét is magukkal vitték Erdélybe. II. Rákóczi György elképzeléseinek viszont nem felelt meg a svéd ajánlat, hiszen őt már 1655-ben a lengyelek királyi címmel is kecsegtették. Igaz, hogy a rex electus üres címet kínálták „megvételre" a lengyelek,

9 de a jelenlegi győztes Svédország a fejedelem igazi királyságát miért ne biztosíthatná? A hirtelen megnőtt erdélyi igényekkel X. Károly Gusztávnak komolyan kellett foglalkoznia, hiszen egyrészt Rákóczi Györgyöt nem taszíthatta át a lengyelek oldalára, másrészt a hadi helyzet - 1656. április 7-én Warkánál elszenvedett (első!) veresége, Varsó július 1-i elvesztése - alaposan megnövelte Rákóczi ázsióját. Július 16-án kelt kiegészítő követutasítása gyorsfutárral érkezett Erdélybe, eszerint, ha a tárgyalásokon szóba hoznák a fejedelem lengyel királlyá választását (si forte a celsissimo principe Transylvaniae... injiciatur de ejus electione in regem Poloniae) nem szabad elutasítani a kérést, de feltétlenül Svédországgal és Brandenburggal egyeztetnie, egyidejűleg konzultálnia kell (simul consulatur).

10 Gotthard (Gothard) WELLING: Rigában született 1624-ben, iskoláit Leidenben, Strassburgban végezte. Károly Gusztáv követeként Sternbachhal együtt felemás eredményeket ért el a diplomáciai küldetése során. 1658-ban hazatért Livóniába és Magnus Gabriel de la Gardie svéd kormányzó foglalkoztatta. Egy év múlva a Rigában kitört pestisjárvány áldozata lett. HILTEBRANDT C. J. 1937. 8 SZILÁGYI Sándor 1891a. 137.Д41. "ZSERELA do isztoriji Ukrajni-Ruszi 1911. 373.; KUBALA, Ludwik 1913. 310-311.; KLACZEWSKI, Witold 2002. 125. (Lubomirski 1655. november 17-i levelében Rákóczit a lengyel trónra invitálta - ,Lubomirski wyslal 17 listopada do ksiecia list wzywajacy go do objecia tronu polskiego."); MÁRKI Sándor 1894. 108. (a fővezér - wielki hetman koronny Stanislaw R „Potoczki pedig megkínálta Rákóczyt a lengyel koronával..."); Walewski Antoni történész szerint János Kázmér maga ajánlotta fel a koronát Rákóczi Györgynek, de kikötötte, hogy az életében királynak megválasztott Rákóczit csak halála után szabad megkoronázni. Ha Rákóczi György halálozna el hamarabb, akkor Rákóczi fia, Ferenc lépne a lengyel trónra. - WALEWSKI, Antoni. 1868. 3. 10 SZILÁGYI Sándor 1891a. 142. 559