Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Fodor László: Korai dézsmapince legújabb kutatási eredményei az egri várban

székhelyen egyházi helyettesük olykor csak felszentelt püspök, vagy a káptalan nagyprépostja volt, míg az egyházi birtok gazdasági és hadi kötelezettségeinek kezelésére, ellátására gubernátort vagy provizort neveztek ki. A püspökség vagyonkezelői gyakran változtak, és nem is mindig megfelelően kezelték a rájuk bízott javakat. A gazdasági feljegyzésekben gyakran olvasni olyan panaszokról, amelyek a gubernátor vagy provizor hibáit említik. A későbbi időszakok Eger várának gazdasági és katonai szervezetével Sugár István kiváló helytörténész behatóan foglalkozott. Az általa elemzett források a XVI. századi egri vártartományt az ország egyik legnagyobb birtokegységének tekintik. Sugár külön elemzi ennek gazdasági és katonai szerepét, hogy az azt irányító apparátus összehangolt munkájának legfőbb célját, a tekintélyes kiterjedésű országrész katonai védelmi rendszerének fenntartását. Szerinte ennek is köszönhető, hogy az említett vártartomány élén az uralkodó által kinevezett két várnagy egyike, az ún. Első várnagy egyben a provizor volt. Későbbi forrásainkban gyakran találunk olyan adatokat, amelyek párhuzamba állíthatók a korai egri püspöki uradalom gazdasági adataival. Például visszautalásokat találhatunk a püspöki szőlőbirtokok ügyeiről, beszedendő, vagy már beszedett bordézsmáról. Ide tartoznak pl. a különböző püspöki számadáskönyvek, provizorok, várnagyok adókról szóló beszámolói, vári leletárak stb.)

6 Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy más püspöki központokhoz hasonlóan Egerben is korán létrejön a káptalan intézménye, amelynek ugyancsak jelentősek voltak a szőlőbirtokai, és a gazdaságára vonatkozó forrásanyag is jelentős. Arról 6 SUGÁR István 1993-94. 67-70. 508