Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Fodor László: Korai dézsmapince legújabb kutatási eredményei az egri várban

azonban, hogy a korai káptalani gazdaság, miként viszonyult a püspökuradaloméhoz nincsenek pontos adataink.

7 A kutatások jelentős eredményének tartjuk, hogy ma már ismerjük a káptalani házak várbéli elhelyezkedését, tudjuk hol állt Szt. István tiszteletére szentelt templomuk.

8 A rendelkezésre álló alaprajzok közül a legpontosabbnak tartott 1568-ban Ferabosco-féle várfelmérésben is látható épületnek (palota), vélhetően része volt a dézsmapince v. nagypince lejárata is. Egyébként a provizori palota épületegyüttese, valamint annak pincéje, Dobó idejében is funkcionális kapcsolatban lehetett a korai dézsmapincével. Ezt valószínűsítik a 2006-ban végezett pince-lejárat kutatás régészeti eredményei, valamint az általunk ismert régi vári alaprajzokból is erre következtethetünk.

9 4-5. kép. A dézsmapincébe lejutás mai előkészülete. Jobbra a szellőzőnyílás, ami ma a pince egyetlen lejárata. A provizori épületegyüttes falmaradványai mellett Kozák Károly által megtalált téglával elfalazott nyílásról megbontása után derült ki, hogy az a mélyen föld alatt húzódó korai püspöki dézsmapince szellőzőépítménye. Jelenleg ez az egyetlen lejárat, amelyen bejuthatunk a mintegy 10 méteres mélységben lévő rendkívül érdekes, a traventin mészkő természetes barlangjait is felhasználó több száz négyzetméteres pince-rendszerbe

10 7 GOROVE László 1876. 19-21., 32-33. 8 Lásd Sedlmayr János egykori vári vezetőtervező vonatkozó grafikai felmérési rajzait.(Kazamata. Lapidarium, történeti kiállítás) 9 KOZÁK Károly 1989. 368-373 0 Kozák Károly Magyar Építőművészek Szövetsége pályázatára beadott és helyezést elért munkájában, 1989-ben tette közzé az első régészeti szakmai észrevételeit. (Provizori palota és korai dézsma-pince az egri várban 1989. kézirat), továbbá a múzeum adattárában lévő provizori palotára és dézsmapincére vonatkozó ásatási dokumentációk. RA. 1981. 509