Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sári Zsolt: Adalékok az egri káptalan szihalmi birtoka és a falu gazdasági kapcsolatához

- districtus - központja, hozzá tartozott Mezőtárkány, Poroszló és Tarnaszentmiklós káptalani birtoka. 1809-ben építettek egy új tisztházat az uradalom tiszttartójának. Az épület öt szobás, tejes-, zöldséges- és boros pincével. A faluban állt egy öt vendégszobával rendelkező kocsma, valamint mészárszék, kovácsműhely, hajdú-, juhászház, egy hatalmas juhakol 500 birkával, valamint 74 darab gabonásverem. Egészen az 1950-es évekig a házak előtt voltak megásva ezek a körte alakú, szalmával bélelt gabonás vermek, melynek tetejét harang alakú földkupac zárta le. A terményt tárolták itt, de háborús időkben ingóságaikat is ide rejtették. A szájhagyomány alapján tudjuk, hogy az ellenséges katonákat süllyesztették el benne, onnan nem hallatszott ki a segélykiáltása, levegő és élelem nélkül hamar elépusztultak. A falunak Heves megyéhez tartozó pusztáján, a Sósrévnél három szobás vendégfogadója volt a káptalannak, valamint egy malma is ott működött. A földterülete három nyomásban 500 szőrös szántó volt, valamint a hevesi részen lévő uradalmi rét, a Koszperium. Ugyancsak ott voltak a kenderföldek is. A káptalani birtok részét képező Kisapáti pusztát a község bérelte a káptalantól évi 400 forintért. Ennek a bérletnek az volt az indoka, hogy a gazdák a tejtermékek előállítására berendezkedő szarvasmarha tenyésztése egyre nagyobb rétre tartottak igényt. Az uradalom szintén bérbe adta évi 800 forintért a vendégfogadót, a sómérés jogát, a piaci jövedelmet és másfél telek nagyságú majorsági földet Mlinkó mészárosnak. A szerződés értelmében a bérlő, nemes Mlinkó Mihály köteles volt „ az uraság czanga juhait, kosait, ürüjeit, bárányait folyó áron általvenni, megkerengősödötteknek és zabáitoknak húsát, úgy a lajtban eldöglött halakat is az uraság mészárszékében minden jutalom nélkül kimérni, uraság tisztjét, plébános urat és vendégfogadóst jó és friss hússal, s jó szikkadt faggyúval tartani". Emellett az uraság egri pincéjéből évente 300 akó bort köteles átvenni készpénzfizetéssel.

10 A gazdák és a káptalan birtok viszonya 1715-ben 12 taksás jobbágy háztartást írtak össze, valamennyi magyar. 121,5 köblös szántóföldön gazdálkodtak és 54 kapás szőlőt műveltek. 1720-ban 8 jobbágy háztartás 119 köblös szántóföld mellett 22 kaszás réten gazdálkodik. 1737-ben a káptalan szabályozza a szihalmi lakosok szolgáltatatásait, ennek értelmében „ resolvállya [kötelezi] magát minden külön kenyeres hat napot szolgálni értéke és ereje szerint ...a dézsmát, vámot, valamint eddig behordani, csakhogy a korcsmát méltóztassék a Tekintetes Uraság megengedni"'.

n 10 DIVTA 488-81. 11 HMLt. Káp. Mag. Lt. Nagyprép. II. S-3-147. 465