Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Sári Zsolt: Adalékok az egri káptalan szihalmi birtoka és a falu gazdasági kapcsolatához

lóhely állt évszázadokon keresztül. A vendégfogadó mellett vízimalom is működött.

5 1633-ban Pyber János egri püspök egyezséget kötött Maurovitius Mihály egri nagypréposttal az egyházi tizedek kapcsán, ezen egyezségből kifolyólag a falu egyedüli birtokosa az egri káptalan lett.

6 A káptalan, mint birtokos gondoskodott a falu templomáról is, amelyet Komáromy János egri prépost kanonok építtetett saját költségén 1758-ban.

7 Az egri káptalantól egy egész telek jobbágyi földet kapott gazdálkodásra a helyi egyház, amely különböző helyeken, hat tagban, összesen 54 pozsonyi mérőjű szántóföldet jelentett. A község lakói kötelesek voltak a konvencionális földeket megművelni, szántani, a plébános gabonájával bevetni, learatni és behordani. A község a plébánossal kötött egyezsége alapján azonban nemcsak a konvencionális földeket, hanem a többi jobbágyföldet is megműveli. Emellett a plébániához tartozik még 16 kaszás rét, két pozsonyi mérő nagyságú kenderföld, fél pozsonyi mérőjű káposztaföld, melyek megmunkálása a plébánost terhelte. A káptalan építtette meg Poloni János tervei alapján a plébánia épületét, valamint a mellette álló kis épületet, a régi Conservatóriumot Ezt a régi épületet alakították át kettős konyhává és káplán szobácskává. Az átépítés kapcsán azonban vita támadt a káptalan és a község között. A vita alapja az volt, hogy az átalakításhoz szükséges napszámot és kocsiadást - azaz szekérrel történő munkát -, a község megtagadta. Ezzel kapcsolatban a Dékán azt a döntést hozta, hogy - amennyiben a régi Conservatórium épületéről van szó -, a plébános forduljon a közigazgatási szolgabíróhoz, a helyzet megoldása és a károk orvoslása végett. Később az istálló és kocsiszín miatt támadt vita, kijavítását mind a védnökség, mind a község megtagadta a plébánosnak. Az ügy megoldásához végül kompromiszszum született, a káptalan nádat adott, a község azt hazaszállította, azzal az épületeket befödte, a falat bevakoltatta. Mindezt a község „ a plébános iránti szeretete és tisztelete jeléül tette", azonban megfogalmazva azt, hogy „mindez csak egyedi tett volt, az épületek karbantartását nem tekinti feladatának, azt a káptalannak kell rendeznie"'.

8 Az uradalom 1810-es összeírása 1810-ben a káptalan összeíratta birtokait, uradalmait, így Szihalmon is felmérték a földterületet, az épületállományt.

9 Szihalmon volt a káptalani kerület 5 SUGÁR István 1980. 235. 6

SOÓSImre 1985.300. 7 A templomról részletesen ld. Heves Megye Műemlékei III. és SÁRI Zsolt 2007. 8 ERDŐSS László EA 4506. 9 HMLt. Káp. Mag. Lt. Nagyprép. II. S-3-153. 464